Külföld
Rejtély Kennedy körül
További fél évig titkos marad a történelmi dokumentumok egy része
Ígéretétől eltérően egyelőre mégsem hozza nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosság titkosított dokumentumainak teljességét Donald Trump amerikai elnök. „A mai nappal elrendelem, hogy a fátyol végre lebbenjen fel. Ugyanakkor minisztériumok és szervezetek azt javasolták nekem, hogy bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosságra hozataluk előtt meg kell szerkeszteni. Nincs más választásom – ma –, mint ezt inkább elfogadni, semmint visszafordíthatatlan károkat okozni nemzetünk biztonságának” – hangsúlyozta Trump csütörtökön. Előző nap a Twitteren azt írta, „a JFK-dokumentumok régóta várt közzétételére holnap sor kerül. Érdekes lesz”.
Az országos levéltár helyi idő szerint csütörtökön éjjel a honlapján nyilvánosságra hozott 2800 dokumentumot, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos marad. A The Hill értesülései szerint az elnök elrendelte, hogy az elkövetkező 180 napban alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat. A The Washington Post Roger Stone politikai tanácsadóra hivatkozva csütörtökön este a honlapján azt közölte, hogy elsősorban Mike Pompeo, a CIA igazgatója lobbizott Trumpnál egyes dokumentumok átmeneti visszatartása érdekében. Maga Stone egyébként a Kennedy-gyilkosságról könyvet is írt, amelyben azt vetette fel, hogy Lyndon B. Johnson, Kennedy alelnöke, majd utódja gyilkoltatta volna meg Kennedyt.
Történészek és elemzők arra számítanak, hogy az újonnan megismerhető feljegyzésekből fény derül a Kennedy elnök egyedüli gyilkosaként számon tartott Lee Harvey Oswald utazásaira és kapcsolatrendszerére, a gyilkosság előtt két hónappal Mexikóban tett látogatásának részleteire, ahol kubai és orosz tisztségviselőkkel találkozott.
Az aktatömegben a BBC már rá is bukkant egy feljegyzésre, amely szerint a brit vidéki lap, a Cambridge Times nem egészen fél órával a gyilkosság előtt rejtélyes figyelmeztetést kapott telefonon egy ismeretlentől, hogy „nagy hír” várható az Egyesült Államokból. Amint bejöttek az első hírek a merényletről, az érintett riporter értesítette is a rendőrséget, a hír pedig eljutott az FBI-hoz is.
Az országos levéltár helyi idő szerint csütörtökön éjjel a honlapján nyilvánosságra hozott 2800 dokumentumot, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos marad. A The Hill értesülései szerint az elnök elrendelte, hogy az elkövetkező 180 napban alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat. A The Washington Post Roger Stone politikai tanácsadóra hivatkozva csütörtökön este a honlapján azt közölte, hogy elsősorban Mike Pompeo, a CIA igazgatója lobbizott Trumpnál egyes dokumentumok átmeneti visszatartása érdekében. Maga Stone egyébként a Kennedy-gyilkosságról könyvet is írt, amelyben azt vetette fel, hogy Lyndon B. Johnson, Kennedy alelnöke, majd utódja gyilkoltatta volna meg Kennedyt.
Történészek és elemzők arra számítanak, hogy az újonnan megismerhető feljegyzésekből fény derül a Kennedy elnök egyedüli gyilkosaként számon tartott Lee Harvey Oswald utazásaira és kapcsolatrendszerére, a gyilkosság előtt két hónappal Mexikóban tett látogatásának részleteire, ahol kubai és orosz tisztségviselőkkel találkozott.
Az aktatömegben a BBC már rá is bukkant egy feljegyzésre, amely szerint a brit vidéki lap, a Cambridge Times nem egészen fél órával a gyilkosság előtt rejtélyes figyelmeztetést kapott telefonon egy ismeretlentől, hogy „nagy hír” várható az Egyesült Államokból. Amint bejöttek az első hírek a merényletről, az érintett riporter értesítette is a rendőrséget, a hír pedig eljutott az FBI-hoz is.