Régi időket idéz a washingtoni bírálat

Visszaszorultak a világban a szabadságjogok, köztük a szólásszabadság és a gyülekezési jog – állapította meg a pénteken nyilvánosságra hozott, szokásos éves emberi jogi jelentésében az amerikai külügyminisztérium. A dokumentum külön kitér arra, hogy tovább szűkült a civil társadalom tere. Amerikai emberi jogi szervezetek bírálták, hogy a szokásokkal ellentétben Rex Tillerson külügyminiszter nem volt jelen a jelentés bemutatóján. Szokatlan az is, hogy a jelentés nem tartalmaz általános összefoglalót, és nem sajtóértekezleten, hanem videokonferencián mutatta be egy névtelenséget kérő külügyi munkatárs. A tárca cáfolta, hogy Tillerson nem vállalná a jelentésben leírtakat, mindenesetre a sajtó az elmúlt időszakban részletesen beszámolt arról, hogy Donald Trump megválasztása óta az éles irányváltás miatt sokakat elküldtek a minisztériumból, sokan pedig maguktól távoztak.

Nem alapvető emberi jog, hogy tömegek „végigmasíroznak” biztonságos országokon, megszegik a nemzetközi és a nemzeti törvényeket, és kiválasztják, hogy hol akarnak élni – reagált a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) arra, hogy a jelentés hazánkkal kapcsolatban a legnagyobb problémának a migránsok kormányzati kezelését nevezte a korrupció mellett. A KKM, közleménye szerint, szemben az amerikai külügyminisztérium régi demokrata érzelmű apparátusával, a magyar kormány az illegális bevándorlással kapcsolatban egyetért Donald Trump elnökkel, a magyar emberek biztonságát tartja a legfontosabbnak. Kiemelték, hogy a minden konkrétumot nélkülöző korrupciós vádak alaptalanok.

„Vélhetően egy időre ez volt az utolsó olyan jelentés, amelyet a szélsőséges emberi jogi fundamentalizmus jellemez” – mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, aki szerint „a hazánkkal foglalkozó, alaptalan kritikáktól hemzsegő rész érezhetően magán viseli a radikális magyarellenességéről ismert Victoria Nuland azóta leköszönt külügyi államtitkár keze munkáját”. Rámutatott, hogy a jelentést olyan szupranacionális „civil” szervezetek ténybeli tévedéseken alapuló jelentéseire építették, amelyek amerikai kormányzati támogatásból vagy a George Soros-féle Nyílt Társadalom-hálózat forrásaiból gazdálkodnak. Szánthó szürreálisnak nevezte, hogy az említett szervezetek nemrég még Trump ellen uszítottak. Tillerson hiányzása szerinte azt mutatja, az új kormány „kevésbé fogja nyílt politikai befolyásolás eszközeként használni az emberi jogok lángpallosát”. „Nem túldimenzionálva persze az ilyen gesztusok súlyát, abban azért reménykedhetünk a jövő amerikai–magyar kapcsolatait illetően, hogy legszebb közös napjaink még előttünk állnak” – jegyezte meg, Trump egyik Európára vonatkozó kijelentésére utalva.

Megrovást kapott Bukarest is

Románia kapcsán is kiadta éves jelentését az amerikai külügyminisztérium, benne hosszabban értékelve az ott élő magyar közösség helyzetét. Eszerint az emberi jogok 2016-ban is főleg a magyar nyelv használata kapcsán sérültek szomszédunknál, például a hivatali ügyintézésben vagy a többnyelvű táblák esetében – de a dokumentum kitér arra is, hogy a román nyelv anyanyelvként oktatása miatt a magyar diákok hátrányt szenvednek a központi vizsgákon, és megemlíti annak a kolozsvári orvosnak az esetét, aki egy balesetet szenvedett lánytól tagadta meg a magyar nyelvű orvosi tájékoztatást, s ezért csak kisebb pénzbírságot kapott. Emellett előkerültek a panaszok a székely zászló és szimbólum tiltása és az anyanyelvi oktatásuktól megfosztott csángók kapcsán is. A szöveg idézi a Romániai Magyar Demokrata Szövetség augusztusi árnyékjelentését, átvéve annak főbb megállapításait – Kelemen Hunor pártelnök sietett is leszögezni: az ő érdemük, hogy a magyarokra vonatkozó rész is bekerült a dokumentumba. Hozzátette: a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimná­zium ügyében is tájékoztatták az amerikaiakat, és a további jogsértéseket is jelzik majd. Kelemen felszólította Washingtont arra, hogy feddje meg a román államot a kisebbségekkel szembeni magatartásáért. (VZ)