Reform és több forrás nemzetpolitikára

A politikus közölte: a forrásból 2019 és 2021 között 64 magyar tannyelvű iskolát fejlesztenek, bővítenek vagy újítanak fel. Lesz a közép- és az alapfokú iskoláknak szóló program, szórványprogram és a magyar anyanyelvű kárpátaljai romáknak romaprogram, szakmai partnerségben a helyi magyar pedagógusszövetséggel és a KMKSZ-szel.

A kárpátaljai adminisztrációval mindig nagyon jó kapcsolata volt a magyar kormánynak, és Hennagyij Moszkal kormányzó is támogatta a törekvéseinket, tudván, hogy az ukrán állampolgárságú magyarokon és nem magyarokon is segítenek a programjaink – mondta el lapunknak ennek kapcsán Potápi, hozzátéve: Kijev részéről nem mindig találkoztak ilyen rugalmassággal. A politikus türelemre intett azon kérdés kapcsán, hogy az ukrán elnökválasztásnak mi lenne magyar szemszögből a legkedvezőbb kimenetele. Mint mondta, jelenleg nincs a kisebbségpolitika terén érdemi különbség az egyes jelöltek programjában, így mindenképpen érdemes megvárni a második fordulót. Akárki is nyer – tette hozzá – Budapest mindenképp a viszony javításában érdekelt.

A sajtótájékoztató másik fő témáját a Határtalanul! program kapcsán történt reformok adták: az elsősorban magyarországi és határon túli magyar diákok határon túli magyar közösségekhez való ellátogatását támogató program szakmai koordinációját az államtitkárság most kapta vissza az Emmitől, s rögvest számos reformot is végrehajtanak rajta – mondta Potápi, emlékeztetve arra, hogy 2010. június 4-i indulása óta mintegy 300 ezer diák vett részt benne. A csaknem ötmilliárdos forrásra most már középiskolás csoportok is pályázhatnak, de immár fedezhető belőle szülői és tanári kíséret és magyarországi köztes megálló is; kistelepülési iskolák közösen is pályázhatnak, s fontos, hogy immár nem a minél több programpont, azaz a helyszíneken „végigrohanás” lesz az elbírálás fő szempontja – mondta Potápi.

Jószomszédi viszonyt hozhatnak a kis üzletek

A kis- és középvállalkozások üzletei jelenthetik a hidat a két ország között – nagyjából ebben foglalható össze annak a sajtóbeszélgetésnek a tanulsága, amelyre egy budapesti ukrán étteremben került sor, többek között Horváth Zoltán, Ukrajna tiszteletbeli magyarországi (siófoki) konzulja és Ackermann Sándor, a KKI elemzője részvételével. Ackermann rámutatott: az ukrán–magyar kereskedelem volumene messze elmarad az egyéb szomszédainkkal folytatottól, tehát a potenciál adott. Horváth szerint Ukrajna befektetési szempontból kicsit olyan, mint Magyarország volt a kilencvenes években: nagy lehetőségek és nagy potenciál van benne. Ezért létrehozott egy kft.-t, amellyel a magyar és az ukrán kkv-kat segít összekötni, akik részint az eltérő üzleti környezet és kultúra miatt is félénkebbek a partnerkeresés terén. A lényeg egymás tiszteletben tartása – mondta Horváth.