Külföld
Putyin: Nem ellenségünk az Egyesült Államok
Az orosz elnök szerint Washington agresszornak állítja be országát, hogy így szerezzen befolyást Kelet-Európában, de ez nem tart örökké
Idén több mint négy órán keresztül válaszolt élő adásban az orosz állampolgárok kérdéseire Vlagyimir Putyin elnök (Fotó: Sputnik/Mikhail Klimentyev/Kremlin)
Négy órán keresztül válaszolt Vlagyimir Putyin orosz elnök a lakosság kérdéseire a Közvetlen vonal című telefonos műsorban, ahol főleg gazdasági, infrastrukturális, szociális és környezetvédelmi problémák kerültek terítékre. Putyin az amerikai belpolitikai küzdelem kiéleződésével magyarázta az oroszellenes hangulat felmelegítését Washingtonban, de hangsúlyozta, Oroszország nem tekinti ellenségének az Egyesült Államokat, és készen áll a kapcsolatok normalizálására.
Az orosz elnök gúnyolódott egy sort az állítólagos orosz hackertámadásokkal kapcsolatban, s megjegyezte, ahogy a tömeges megfigyelést kiszivárogtató Edward Snowdennek, úgy James Comey volt FBI-igazgatónak is készek menedékjogot adni. Szíriával kapcsolatban azt mondta, Oroszország középtávon fel kívánja fejleszteni az ottani kormányerők harcképességét, hogy visszavonhassák az orosz erőket a bázisaikra, de a légierő szükség esetén ezután is támogatást nyújtana Damaszkusznak. Moszkva célja az, hogy megkezdődjön a politikai rendezés folyamata, amelybe az összes érintett felet be kell vonni. Az orosz vezető elmondta, hogy az orosz hadiipari komplexum és a hadsereg hasznos tapasztalatokat szerzett Szíriában a legújabb fegyverek kipróbálásában. Kitért arra is, hogy a sarkvidéki régió egyre jelentősebb szerepet játszik az ország energiatermelésében.
Ami a belpolitikát illeti, Putyin kész együttműködni minden olyan politikussal, aki javítani szeretne az emberek életén, ugyanakkor - anélkül, hogy néven nevezte volna Alekszej Navalnijt, de nyilvánvaló utalással rá - elítélte azokat az ellenzéki vezetőket, akik „kihasználják” Oroszország gazdasági nehézségeit, ahelyett, hogy azokra megoldást javasolnának. Ezúttal sem árulta el, indul-e a jövő évi elnökválasztáson. Amikor utódjának személyét firtatták, azt mondta, hogy vannak személyes preferenciái, ám a választók fogják eldönteni, hogy ki legyen Oroszország következő vezetője.
A magánéletét érintő kérdésekre kijelentette: szeretné, ha a sajtó békén hagyná a gyerekeit és az unokáit. Közölte, hogy a bulvársajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben mindkét lánya Moszkvában él. Annyit árult el róluk, hogy „tudományos területen és az oktatásban dolgoznak”. Elmondta, hogy a második unokája nemrég született.
Washington nem lesz sokáig képes arra, hogy Oroszországot állítsa be ellenségnek, és ezzel erősítse hatalmát a kelet-európai országok felett – többek között erről is beszélt az orosz elnök Oliver Stone amerikai filmrendező dokumentumfilm-sorozatában, amelynek harmadik részét szerdán vetítették.
Tizenhat éve faggatják az elnököt
Az orosz elnök első ciklusa idején, 2001. december 24-én rendezték meg először a Közvetlen vonal című betelefonálós műsort, amely azóta hagyománnyá vált – írja cikkében a Sputniknews orosz portál. Az első műsorban Vlagyimir Putyin négyszázezer kérdést kapott, de csak negyvenhatot tudott megválaszolni. A műsor két és fél órás volt, egy órával több, mint tervezték. Egy évvel később már másfél millió kérdést kapott, 2005 óta pedig már SMS-ben és e-mailben is lehet kérdezni. A leghosszabb, csaknem ötórás műsort 2013-ban tartották. Tavaly három óra negyven perces volt a műsor, s az államfő két és fél millió kérdést kapott a nézőktől.