Külföld
Politikai okok miatt bírálják a dániai migrációs törvényt
Bendt Bendtsen: Bíróságot játszana a baloldal
– A múlt hónapban élénk vita folyt az Európai Parlament alapjogi bizottságában Dánia menekültügyi eljárásáról. Érez valamilyen kettős mércét országával szemben?
– Sok baloldali azt szeretné, ha az Európai Parlament átvenné a legfelsőbb bíróság szerepét. Ezzel a legkevésbé sem értek egyet, az európai szabályok felügyelete ugyanis az Európai Bizottság joga. Ők a szabályok őrei, nem az EP. Amikor Dániáról vagy Magarországról vitáznak az EP-ben, az egyébként sem a jogról, hanem a politikáról szól. Annyira könnyű támadni egy kis országot!
– Ez közelebb visz minket a migrációs válság megoldásához?
– A migrációs válság az egyik legnagyobb kihívás, amivel Európa szembenéz. A következő években milliókat látunk majd, akik – elsősorban Észak-Afrikából – ide akarnak jönni. Az én országom jóléti társadalom, magas bérekkel és szociális juttatásokkal. Kis ország vagyunk, ötmilliós lakossággal, de csak tavaly húszezer migráns érkezett – ez így nem mehet tovább. Szigorítanunk kell a szabályainkat, és át kell értékelni a nemzetközi szabályokat is. A franciaországi Calais tele van emberekkel, akiknek nincs joguk menedékre, mégis ott vannak. Ez hogyan lehetséges egyáltalán? Sokan jönnek például Tunéziából, Pakisztánból vagy Iránból, ők nem menekültek, hanem migránsok. Egy jobb életet akarnak és ezt persze meg is tudom érteni. A menekültekről szóló konvenciót ugyanakkor egy másik korban írták. Amikor migránsok érkeznek az országomba, de nem kapnak menekültstátust, többnyire nagyon nehéz őket hazaküldeni.
– Dánia sok kritikát kapott, amiért – bizonyos értékhatáron felül, és bizonyos kivételekkel – elkobozza a menedékkérőktől az értékeiket.
– Pontosan ez vonatkozik azokra a dán állampolgárokra is, akik szociális segélyért folyamodnak. Használd a saját pénzedet, mielőtt a kormánytól kérsz! Ha mi csináljuk ezt, az címlapokat ér Európában, de senkit sem érdekel, hogy ugyanez a gyakorlat létezik Svájcban és Németországban is. A baloldal meg akar minket büntetni. De ha nem tudjuk megvédeni a külső határokat, akkor meg kell védenünk a nemzeti határainkat. Ugyanakkor viszont Schengen összeomlása rosszat tenne az egységes piacnak.
– Mi van akkor, ha nem lehet megvédeni Görögország külső határát? A visegrádi országok B tervet készítettek a macedón–görög és a bolgár–görög határ védelmére.
– Ha Görögország nem tudja megvédeni a határát és az európaiak sem hajlandók fizetni érte, akkor északra kell mozgatnunk a schengeni határt. Görögország egyértelműen nem áll készen. Minden európai országnak ki kell nyitnia a pénztárcáját, és áldoznia kell a külső határok védelmére.
– Milyen más intézkedésekre van még szükség a határvédelmen kívül?
– A nemzetközi közösségnek meg kell állítania a háborút Szíriában, és el kell magyaráznia az afrikai vezetőknek, hogy segíteni akarunk nekik, de vissza kell fogadniuk azokat az embereket, akik nem jogosultak menedékre Európában.