Külföld

Politikai kirakatperek folynak Macedóniában

Nagyra értékelik Szkopjéban a folyamatos magyar támogatást – mondta lapunknak a Fidesszel szövetséges VMRO–DPMNE ifjúsági szervezetének főtitkára, Filip Gjorgjiev

Egyre messzebb kerül az uniós normáktól Macedónia, ahol a jobbközép ellenzéki VMRO–DPMNE tagjai politikai perek áldozatai, a baloldal ugyanis hatalma megszilárdítására használja az igazságszolgáltatást. Az ellenzéki párt ifjúsági szervezetének főtitkárát, Filip Gjorgjievet kérdeztük a macedón helyzetről.

Filip-Gjorgjiev
Gjorgjiev: Egy ügyben 211 év börtönt szabtak ki (Fotó: MH)

–  A macedón ellenzéki médiában folyamatosan arról számolnak be, hogy koncepciós perek folynak az előző kormány politikusai ellen, valamint a Magyarországon menedéket kapott Nikola Gruevszki volt miniszterelnökről is azt írták, nem volt biztosítva számára az igazságos eljárás, a börtönben pedig az élete is veszélybe került volna. Ennyire befolyásolja a politika az igazságszolgáltatást?

–  Igen, ezt bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt két évben a különleges ügyészség és a főügyészség több mint ötven eljárást indított, kizárólag a VMRO–DPMNE korábbi magas rangú tisztségviselői és szimpatizánsai ellen, különböző indokokkal. Sok embert vettek őrizetbe, akik rabtársaik és a börtönőrök részéről is fizikai erőszaknak vannak kitéve, a hivatkozás pedig mindig az, hogy ők voltak, akik provokáltak. Két volt minisztert, Mile Janakieszkit és Szpiro Risztovszkit olyanok bántalmazták brutálisan, akiket terrorcselekményekért és macedón rendőrök meggyilkolásáért ítéltek el. Vannak, akiket koholt politikai vádakkal két évig folyamatosan őrizetben tartottak, a házi őrizet lehetősége nélkül. Mitko Csavkov volt belügyminisztert például 18 év börtönre ítélték a 2017. április 27-i események miatt, amikor az emberek elfoglalták a parlamentet. Az ebben az ügyben megvádolt emberek egyébként összesen 211 év börtönt kaptak. Vannak néhányan „szerencsések” is, akiket ugyanebben az ügyben ítéltek el, ám értékesek voltak Zoran Zaev miniszterelnöknek. Ők egy külön erre az ügyre meghozott törvény alapján amnesztiát kaptak, hogy néhány nappal később megszavazzák a kormánynak az ország átnevezését. Biztos vagyok benne, hogy ha a macedón bíróságok meg is hozzák ezeket a politikailag motivált ítéleteket, Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán nem ez lesz a helyzet. Ha valaki valóban elkövetett bűncselekményeket, akkor felelősségre kell vonni, de nem szelektíven.

–  Macedónia euroatlanti integrációra törekszik. Tisztában vannak az ottani helyzet súlyosságával a nemzetközi testületek?

–  Abszolút. Az uniós jelentések folyamatosan bírálják az igazságszolgáltatást, nemrég pedig határozottan sürgették, hogy alapvető változásokat kell eszközölni, meg kell reformálni az igazságszolgáltatást, proaktivitásra van szükség a korrupciós és szervezett bűnözési ügyekben, különösen a legmagasabb szinten. Hasonlóan reformokat sürgetnek a hírszerzés, biztonsági szervek és közigazgatás terén. A jelenlegi rendszerrel, amelyben a pártállástól függ az igazságszolgáltatás, le kell számolni. Mindenki egyenlő a jog és az alkotmány előtt. Úgy tűnik, hogy az ártatlanság vélelme már nem létezik. Magas rangú kormányzati tisztségviselők jelentenek be eljárásokat, amikor érzékeny döntéseket kell meghozni a parlamentben, a kormányhoz közel álló újságírók pedig gyakran még a per vége előtt megírják az ítéletet. Ez aligha történhetne meg, ha tiszteletben tartanák a jogállamiságot.

–  Milyen nemzetközi segítségre van szükségük?

–  Macedóniának támogatásra van szüksége abban, hogy érvényesítse az uniós tagországok tudását és tapasztalatait. Nem kétséges, hogy a kormánypárt és az ellenzék is elkötelezett a NATO és az EU irányába, de még sokkal többet kell tenni. Évek óta hangsúlyozzák, hogy az igazságszolgáltatás közeledik az uniós standardokhoz, de a gyakorlatban azért szélsőséges ellentmondások vannak. Nagyon valószínűtlen, hogy egy uniós országban sikeresnek ítéljenek egy olyan, kulcskérdésben rendezett népszavazást, ahol a részvétel nem érte az érvényességi határt. Márpedig pont ez történt a névváltoztatásról szóló referendumnál. Reformokra, az uniós standardokhoz való közeledésre van szükség a gazdaság és az oktatás területén is.

–  Mi a véleménye Magyarország Macedóniát érintő politikájáról?

–  Rendkívül pozitív – röviden így írnám le a folyamatos támogatást, amit az országom kapott a baráti Magyarországtól és különösen a kormánytól. Ami a pártpolitikát illeti, a pártom is folyamatos támogatást kap a Fidesztől és fordítva, amit legtisztábban európai szinten láthatunk, a Néppártban. És nem csak ez van, és nem csak ott. Számos macedón diák tanul ösztöndíjjal tekintélyes magyar egyetemeken, ami különösen fontos, hogy fejlődjünk a már említett területeken. A macedón gazdaság kicsi, így könnyen fel is lendíthető. Ha szorosabb együttműködés lenne a magyar cégekkel, annak biztosan közvetlen hatása lenne az országunkra. Kulcsfontosságú a tudás és a tőke áramlása az országomba. Biztos vagyok benne, hogy az országaink gazdasági kamarái közötti hatékonyabb kommunikáció is hozzá fog tenni a jó kétoldalú kapcsolatokhoz.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom