Külföld
Pofont adtak Merkelnek a választók
Van alternatíva a tömeges bevándorlás helyett, hirdeti az ünneplő AfD – Egyéves a határnyitás, a belügyminiszter nem bánta meg
Először előzte meg az Angela Merkel német kancellár által vezetett CDU-t a 2013-ban alapított Alternatíva Németországért (AfD). A kezdetben az euró ellen kampányoló párt tavaly nyáron még alig néhány százalékos támogatottsággal rendelkezett, a markáns bevándorlásellenes üzeneteket megfogalmazó párt azonban mára Németország harmadik legerősebb politikai ereje. Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban vasárnap tartottak helyi törvényhozási, azaz Landtag-választásokat. A várakozásoknak megfelelően a kormányzó szociáldemokraták (SPD) nyertek, 30,4 százalékkal. A második helyre fej-fej melletti versenyt jósoltak, az előzetes eredmények szerint 21,4 százalékkal az AfD lett a második, megelőzte a 19,4 százalékos CDU-t. Angela Merkel pártja öt éve 23 százalékot, addigi legrosszabb eredményét érte el, de ahhoz képest is gyengült. Az SPD körülbelül öt százalékot vesztett.
Az SPD listavezetője, Erwin Sellering tartományi miniszterelnök a voksolás előtt azt mondta, Merkel felelős az AfD előretöréséért. Az AfD a választást a keletnémet pártállami rendszer lebontásával állította párhuzamba. Leif-Erik Holm listavezető és Frauke Petry, a párt országos társelnöke szerint 1989 megmutatta, hogy együttes erővel mozgásba lehet lendíteni a dolgokat. „Van alternatíva a tömeges bevándorlás helyett” - hangoztatták. Petry az urnazárás után közölte, a kancellár katasztrofális menekültpolitikájának nagy szerepe van az eredményben. Hozzátette, az egykori nagy néppártok egyre zsugorodnak, elvesztették a kapcsolatot a választókkal.
Egy év távlatából visszatekintve is helyes döntés volt a Magyarországon nyugat felé gyalog elindult menedékkérők befogadása Németországba - mondta Thomas de Maiziere német belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban, amely abból az alkalomból készült, hogy Merkel 2015. szeptember 5-re virradóra hozott döntést a budapesti Keleti pályaudvartól elindult menedékkérők beengedéséről. Mint mondta, akkor menedékkérők már „régen úton voltak”, de tagadhatatlan, hogy a döntés tovább erősíthette a menedékkérők beáramlását. Téves az a megfogalmazás, hogy a kancellár megnyitotta a határokat; „ez egyszerűen nem igaz”, hiszen a határok a jogszabályoknak megfelelően nyitva voltak és nyitva is vannak - húzta alá a belügyminiszter.Nemmel választolt arra a kérdésre, valóban úgy gondolja-e, hogy Magyarországot terheli a felelősség a történtekért. Valójában „csak visszafogottan szeretném bírálni Magyarországot”, mert „nem felejtem el, hogy kiállt mellettünk 1989-ben és az újraegyesítés során”, és ez „ma is befolyásolja viszonyulásomat” - mondta.
A válság egy éve címszavakban
Határnyitás: 2015. szeptember negyedikére már több ezer migráns sátorozott a Keleti pályaudvaron, akik Ausztriába, majd Németországba akartak jutni, mivel azonban regisztrációjuk nem tette lehetővé szabad mozgásukat a schengeni övezeten belül, nem szállhattak nemzetközi vonatokra (ezek indítása le is állt). Nagyobb csoportok indultak el többek között Budapestről és Vámosszabadiból gyalog az osztrák határ felé. Este Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felajánlják a migránsoknak, hogy elviszik őket busszal a hegyeshalmi határátkelőhöz. Másnap Werner Faymann osztrák és Angela Merkel német kancellár bejelentette, átengedik határaikon a menedékkérőket.
Határzár: Tavaly szeptember 15-ére elkészült a határzár a magyar-szerb, egy hónappal később pedig a magyar-horvát határon. A kerítés építését annak bejelentésétől fogva élesen bírálták Európában, ahogy azonban a migránsok útvonala elkerülte hazánkat, Ausztria és a balkáni országok sorra jelentették be, hogy kerítést építenek. A balkáni országok jelentős szigorítást jelentettek be márciusban, attól kezdve csak azokat engedték át, akiknek érvényes papírjai voltak és az adott országban akartak kérelmet beadni. Sorra állították vissza az ideiglenes határellenőrzést a schengeni övezet országai.
Terror: Párizsban, Brüsszelben, Nizzában és Németország több városában is véres terrorcselekményeket követtek el az Iszlám Államhoz kötődő merénylők, akik vagy az adott országban felnőtt bevándorlók, vagy a migrációs hullámmal érkező menedékkérők voltak. Szilveszterkor Németország több városában is szexuálisan zaklattak és kiraboltak nőket nagy csoportokba verődött észak-afrikai és közel-keleti migránsok.
Kvóta: Az uniós belügyminiszterek tanácsa többségi döntéssel határozott százhúszezer migráns kvóta szerinti áthelyezéséről. Románia, Csehország, Szlovákia és hazánk a határozat ellen szavazott. Szlovákia és Magyarország is uniós bírósághoz fordult az ügyben, hazánkban pedig népszavazást tartanak a kötelező kvóta ellen. Az Európai Bizottság nem tett le az állandó, automatikus kvótáról.
Irányváltás: A márciusi németországi tartományi választásokon jelentős sikert ért el a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD). Áprilisban a Szabadságpárt jelöltje, Norbert Hofer magasan megnyerte az osztrák elnökválasztás első fordulóját, majd egy hónappal később a másodikon nagyon szoros eredménnnyel alulmaradt a zöldpárti Alexander Van der Bellennel szemben. Szabálytalanságok miatt a második fordulót október másodikán megismétlik.
Függőség: Márciusban az EU megállapodott Törökországgal a migránsok visszafordításáról Görögországból, az országnak nyújtandó jelentős segélyről, az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak és vízummentességének felgyorsításáról.