Külföld

Phenjan túltolta, de a helyzet még menthető

Csoma Mózes Korea-szakértő: Az északiak elmentek a szakadék széléig, és belezuhantak, de az enyhülés akkor is folytatódhat, ha nem lesz Trump–Kim-találkozó

Eltaktikázták magukat az északiak a lapunk által megkérdezett szakértő szerint; ugyanakkor úgy tűnik, mindkét fél hajlandó lehet még a lefújt Kim Dzsongun-Donald Trump-találkozó megtartására.

trump-kim
Donald Trump amerikai elnök, Kim Dzsongun észak-koreai vezető (Fotó: Reuters/Kevin Lamarque, Korean Summit PP)

Emlékezetes, csütörtökön Trump, némi diplomáciai huzakodás után, hirtelen lemondta találkozóját Kimmel, s azóta mindkét fél a másikra próbálja kenni a tárgyalás elmaradásának ódiumát. A nagy bejelentés után azonban az amerikai elnök és az észak-koreai vezető környezetében is békülékenyebb hangokat kezdtek megütni. Pénteken reggel Kim Kje Gvan, Észak-Korea első külügyminiszter-helyettese közölte, Phenjan „időt és lehetőséget akar adni” az amerikaiaknak arra, hogy újragondolják a tárgyalásokat, ők mindenesetre stabilitást és békét akarnak a félszigeten. Az üzenetet Trump „meleghangúnak” meg „építőnek” nevezte, délután pedig azt mondta, hogy a megbeszélések folytatódnak Washington és Phenjan között, és ő szívesen megtartaná a június 12-i találkozót.

Arról van szó, hogy az északiak – jó szokásukhoz híven – megpróbálták a végsőkig dramatizálni a helyzetet, hogy a maximális nyereséget tudják kihozni a tervezett júniusi találkozóból – kommentálta a történteket lapunknak Csoma Mózes Korea-kutató. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa hozzátette, Phenjan sokszor a szakadék széléig szeret eltáncolni ilyenkor, de a jelek szerint most túltolta a dolgot. A találkozó lemondása sajnálatos, s vélhetőleg az amerikai diplomácia kemény másodvonalából, például John Boltontól jött az ötlet – vélekedett a szakértő, aki szerint szerencsétlen üzenete van az északiak számára, hogy az elutasításban az amerikaiak legfőbb félelmükre apelláltak azzal, hogy Líbia sorsával fenyegették a hadikommunista államot. A kommuniká­ciós vonalak ettől függetlenül láthatóan működnek a két ország között, s az már visszavonhatatlan, hogy a találkozóra elméletileg mindkét fél hajlandó lenne, és az enyhülései folyamatok is folytatódhatnak. Mindenesetre az egyeztetés elmaradásának legnagyobb vesztese Dél-Korea lenne, amely mindent megtett annak létrejöttéért – s akinek mindennél fontosabb lenne, hogy az április végi Kim Dzsongun-Mu Dzse In-találkozón aláírt nyilatkozat alapján végre megtörténjék a hatvanöt éve lezáratlan háború utáni békeszerződés megkötése – tette hozzá Csoma Mózes lapunknak.