Külföld
Peking a gazdaságra koncentrál
Budapesten tartják Kína és a kelet-közép-európai országok kormányfői a „16+1 együttműködés” ülését
Hazánk a házigazdája a Kína–Kelet-Közép-Európa együttműködés hatodik alkalommal megrendezett miniszterelnöki csúcstalálkozójának. A „16+1 együttműködésnek” nevezett transzregionális platform közvetlen előzménye, hogy 2011-ben Ven Csia-pao akkori kínai miniszterelnök magyarországi látogatásán Kína elkötelezettségét hangsúlyozta a kelet-közép-európai (KKE) országokkal való együttműködés iránt, egy évvel később pedig Varsóban Kína és 16 régiós állam kapcsolataik intézményesült koordinálására létrehozta a „16+1-es együttműködést”. Ennek résztvevői európai oldalról a visegrádi négyek mellett nyolc balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Bulgária és Szlovénia), a balti államok (Lettország, Litvánia és Észtország), valamint Románia.
Ez az együttműködés része Peking „Egy övezet, egy út” nevű, a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésére irányuló külpolitikai tervének, ide tartozik a „Selyemút gazdasági övezet” és a „huszonegyedik századi tengeri selyemút”. A kezdeményezés a világ lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó régiókat foglalja magában. Kína 2013 óta már több mint ötvenmilliárd dollárt fordított kereskedelmi infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra a programhoz csatlakozó országokban. Októberben a Kínai Kommunista Párt 19. kongresszusa is elkötelezte magát a Hszi Csin-ping elnök által kiemelten kezelt „Egy övezet, egy út” együttműködés mellett, amelyet a párt alapokmányába is belefoglaltak.
Az együttműködés fontos sajátossága a pragmatizmus, írta 2013-as tanulmányában ki Liu Co-kuj, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) 16+1 Kutatóintézetek Hálózatának igazgatója. Kína a gazdasági együttműködés fejlesztésére, gazdasági partnerek keresésére koncentrál, piacorientált, kölcsönösen előnyös kooperációra törekszik, a politikai és stratégiai együttműködés pedig csak másodlagos. Az együttműködés emellett tudomásul veszi a részt vevő országok heterogenitását, nem áll ellentétben többségük hagyományos nyugati orientációjával és szövetségi elkötelezettségeivel.
„Mivel az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken, olyan stratégiákra van szüksége, amelyek lehetővé teszik ennek megállítását, illetve a versenyképesség visszaszerzését” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter májusban, a pekingi „Egy övezet, egy út” nemzetközi fórumon. A tárcavezető magyar részről három konkrét célt jelölt meg a stratégiával kapcsolatban: minél több magyar fejlett technológiát használjanak az Ázsia ezen részén megvalósuló óriási beruházásokban, minél több infrastruktúra-fejlesztés, a lehető legtöbb Ázsia–Európa-útvonal hazánkon keresztül haladjon, növelve exportlehetőségeinket, valamint az Európába irányuló kínai befektetések jelentős része hazánkba érkezzen.
A globalizáció régi modellje véget ért, „a Ke-let felzárkózott a Nyugat mellé” – mondta Orbán Viktor kormányfő májusban, szintén Pekingben. A magyar gazdaságban is azt látni – folytatta a miniszterelnök –, hogy az elmúlt egy-két évben amerikai és európai nagy cégeket kínaiak vásároltak fel, ezért nőtt meg hirtelen a kínai kézben lévő magyar beruházások aránya. „Ez egy teljesen ellentétes mozgás azzal, mint amihez mi hozzászoktunk, illetve amit tanultunk a világgazdaság működéséről” – fogalmazott. A világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból, mondta a miniszterelnök, hozzátéve, Kína ezért megindított „egy más irányú mozgást”. Ezt hívják úgy: „Egy övezet, egy út”, amely kifejezetten egymás elfogadására épül, „nincs tanár, nincs diák”, mindenkinek joga van – idézte a kínai elnököt – a saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához, megközelítéséhez, értékeihez. Nem megváltoztatni kell egymást, nem szövetségbe kell tömörülni, hanem „el kell fogadni egymást úgy, ahogy vagyunk”, és inkább össze kell kapcsolni ezeket az országokat, népeket, gazdaságokat – mondta Orbán.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet a múlt hétfőn nemzetközi konferenciát rendezett az együttműködésben részt vevő országok szakértőinek és kutatóintézeteinek. A konferencián Tuan Csie-lung, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete hangsúlyozta, hogy a legfontosabb aspektusa az együttműködésnek a közös fejlődés, valamint a közösen elért eredmények a gazdaság, a kereskedelem, a mezőgazdaság, az infrastrukturális fejlesztések és a turizmus területein. A panelbeszélgetésekben részt vevő kínai szakértők az elmúlt évek eredményei közül kiemelték, hogy a régióba érkezett kínai működőtőke-állomány jelentősen növekedett, ami a kínai vállalatvezetők növekvő bizalmát jelzi a régió iránt. Elmondásuk szerint az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés segíti a közép- és kelet-európai régió integrálódását a világgazdaságba. A konferenciáról a Hszinhua kínai hírügynökség is részletesen beszámolt szombaton, hangsúlyozva az együttműködésben rejlő lehetőségeket.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tanácskozásról a november 16-i Kormányinfón elmondta, a térség országai komoly gazdasági kapcsolat kialakítására törekednek a világ GDP-jéből egyre nagyobb hányadot kiszakító távol-keleti országgal. Hangsúlyozta, a kereskedelempolitika mellett a fejlesztéspolitikában is együttműködésre törekednek a felek, és itt jelentik be a Budapest–Belgrád vasútvonal projektjének részleteit is.
Ez az együttműködés része Peking „Egy övezet, egy út” nevű, a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésére irányuló külpolitikai tervének, ide tartozik a „Selyemút gazdasági övezet” és a „huszonegyedik századi tengeri selyemút”. A kezdeményezés a világ lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó régiókat foglalja magában. Kína 2013 óta már több mint ötvenmilliárd dollárt fordított kereskedelmi infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra a programhoz csatlakozó országokban. Októberben a Kínai Kommunista Párt 19. kongresszusa is elkötelezte magát a Hszi Csin-ping elnök által kiemelten kezelt „Egy övezet, egy út” együttműködés mellett, amelyet a párt alapokmányába is belefoglaltak.
Az együttműködés fontos sajátossága a pragmatizmus, írta 2013-as tanulmányában ki Liu Co-kuj, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) 16+1 Kutatóintézetek Hálózatának igazgatója. Kína a gazdasági együttműködés fejlesztésére, gazdasági partnerek keresésére koncentrál, piacorientált, kölcsönösen előnyös kooperációra törekszik, a politikai és stratégiai együttműködés pedig csak másodlagos. Az együttműködés emellett tudomásul veszi a részt vevő országok heterogenitását, nem áll ellentétben többségük hagyományos nyugati orientációjával és szövetségi elkötelezettségeivel.
„Mivel az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken, olyan stratégiákra van szüksége, amelyek lehetővé teszik ennek megállítását, illetve a versenyképesség visszaszerzését” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter májusban, a pekingi „Egy övezet, egy út” nemzetközi fórumon. A tárcavezető magyar részről három konkrét célt jelölt meg a stratégiával kapcsolatban: minél több magyar fejlett technológiát használjanak az Ázsia ezen részén megvalósuló óriási beruházásokban, minél több infrastruktúra-fejlesztés, a lehető legtöbb Ázsia–Európa-útvonal hazánkon keresztül haladjon, növelve exportlehetőségeinket, valamint az Európába irányuló kínai befektetések jelentős része hazánkba érkezzen.
A globalizáció régi modellje véget ért, „a Ke-let felzárkózott a Nyugat mellé” – mondta Orbán Viktor kormányfő májusban, szintén Pekingben. A magyar gazdaságban is azt látni – folytatta a miniszterelnök –, hogy az elmúlt egy-két évben amerikai és európai nagy cégeket kínaiak vásároltak fel, ezért nőtt meg hirtelen a kínai kézben lévő magyar beruházások aránya. „Ez egy teljesen ellentétes mozgás azzal, mint amihez mi hozzászoktunk, illetve amit tanultunk a világgazdaság működéséről” – fogalmazott. A világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból, mondta a miniszterelnök, hozzátéve, Kína ezért megindított „egy más irányú mozgást”. Ezt hívják úgy: „Egy övezet, egy út”, amely kifejezetten egymás elfogadására épül, „nincs tanár, nincs diák”, mindenkinek joga van – idézte a kínai elnököt – a saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához, megközelítéséhez, értékeihez. Nem megváltoztatni kell egymást, nem szövetségbe kell tömörülni, hanem „el kell fogadni egymást úgy, ahogy vagyunk”, és inkább össze kell kapcsolni ezeket az országokat, népeket, gazdaságokat – mondta Orbán.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet a múlt hétfőn nemzetközi konferenciát rendezett az együttműködésben részt vevő országok szakértőinek és kutatóintézeteinek. A konferencián Tuan Csie-lung, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete hangsúlyozta, hogy a legfontosabb aspektusa az együttműködésnek a közös fejlődés, valamint a közösen elért eredmények a gazdaság, a kereskedelem, a mezőgazdaság, az infrastrukturális fejlesztések és a turizmus területein. A panelbeszélgetésekben részt vevő kínai szakértők az elmúlt évek eredményei közül kiemelték, hogy a régióba érkezett kínai működőtőke-állomány jelentősen növekedett, ami a kínai vállalatvezetők növekvő bizalmát jelzi a régió iránt. Elmondásuk szerint az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés segíti a közép- és kelet-európai régió integrálódását a világgazdaságba. A konferenciáról a Hszinhua kínai hírügynökség is részletesen beszámolt szombaton, hangsúlyozva az együttműködésben rejlő lehetőségeket.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tanácskozásról a november 16-i Kormányinfón elmondta, a térség országai komoly gazdasági kapcsolat kialakítására törekednek a világ GDP-jéből egyre nagyobb hányadot kiszakító távol-keleti országgal. Hangsúlyozta, a kereskedelempolitika mellett a fejlesztéspolitikában is együttműködésre törekednek a felek, és itt jelentik be a Budapest–Belgrád vasútvonal projektjének részleteit is.