Partot ért Máltán az Aquarius mentőhajó

Az ENSZ és az Európai Unió szerint is szükség van valamiféle rendszerre (Fotó: Reuters - Riccardo Morandi)

Megérkezett Vallettába szerda délután az Aquarius mentőhajó fedélzetén 141 migránssal, azt köve­tően, hogy öt napig vesztegelt a Földközi-tengeren, miután több kikötő is megtagadta fogadását. Az SOS Méditerranée és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezetek által fenntartott hajó uta­sait végül Franciaország, Németország, Spanyolország, Portugália és Luxemburg fogadja be. Az SOS Méditerranée bejelentette, hogy az Aquarius újra nekivág a tengernek.

Az Aquarius utasainak többsége szomáliai és eritreai állampolgár, így jó esélyük van arra, hogy menedéket kapjanak Európában. A bevándorlók között két terhes nő és 73 gyerek van.

Matteo Salvini Twitterén úgy kommentálta az Aquarius máltai kikötési engedélyét, hogy Olaszország „már eleget tett”. Salvini Calabriában egy sajtótájékoztatón azt is kiemelte, hogy az elmúlt egy évben 108 biztonsági kockázatot jelentő embert utasítottak ki Olaszországból, köztük két imámot. Cristophe Cas­taner francia miniszter bírálta Salvinit, mert szerinte a genovai híd katasztrófáját is arra használja fel, hogy migrációellenes álláspontját népszerűsítse, Jean-Guy Talamoni korzikai nacionalista politikus pedig az Európai uniót bírálta, ami szerinte teljes kudarcot vallott a bevándorlás kezelésében. Talamoni arra szólította fel az európai államokat, hogy ébredjenek fel, álljanak Olaszország mellé, és vállaljanak több szerepet és felelősséget a migrációs válság megoldásában.

Eközben európai uniós tisztségviselők és aktivisták is egy keretrendszer kidolgozását sürgették. „Nem támaszkodhatunk eseti válaszokra, fenntartható megoldásokra van szükségünk” – hangsúlyozta Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős EU-biztos. „Nem csak egy vagy néhány tagállam felelőssége ez, hanem az egész Európai Unióé” – tette hozzá.

Ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) is közleményében. Hangsúlyozták, hogy az Aquarius esete is rávilágított, hogy szükséges egy régiós egyezség a bevándorlók kimentésének és elhelyezésének rendszerének kidolgozására. Rossz és veszélyes hagyni, hogy mentőhajók bolyongjanak a tengeren, miközben a kormányok azon versenyeznek, ki vállalja a legkevesebb felelősséget – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, aki kiemelte, hogy általános megoldásra van szükség. A szervezet felszólította a mentőhajókat az eddigi tevékenységük folytatására, kiemelve azt, hogy idén minden 17, a tengeren próbálkozó bevándorlóra jutott egy haláleset.

Ugyanakkor a Bild német lapnak Filippo Grandi azt nyilatkozta, hogy a Földközi-tengeren az Euró­pai Unió felé igyekvő embereknek csak egy része menekült, ezért az EU tagállamainak képessé kell vál­niuk arra, hogy gyorsan hazaküldjék mindazokat, akiket nem illet meg a menedékjog. Az EU-s országoknak a menedékjogi visszaélések megakadályozásáért törekedniük kell arra, hogy a menedékjogi kérelmek elbírálása alapos és gyors legyen, a védelemre nem szoruló embereket pedig természetesen emberségesen, de gyorsan vissza kell juttatni a hazájukba – fejtette ki.

Eközben az El País spanyol lap arról írt, hogy a gibraltári hatóságok felszólították az Aquariust, hogy más zászló alatt hajózzon. A hajót üzemeltető szervezetek szerint politikai döntés született.

Röviden

Fokozott fellépést jelentett be az országon áthaladó, főként Nagy-Britanniába tartó migráció megfékezése érdekében Jan Jambon belga belügyminiszter – közölte a helyi sajtó szerdán. Jambon a Brüsszel utcáin járőröző rendőrség állományának bővítése mellett a főváros és a belga tengerpart között közlekedő vonatok fokozott ellenőrzését jelentette be.

Egyre több menedékkérő érkezik Németországba életveszélyes módon, tehervonatokra kapaszkodva. A tehervonaton érkezők számának növekedését elsősorban Baden-Württemberg tartományban tapasztalják, ahol eléri Németországot az Olaszországból induló tehervonatok többsége. Az idei első félévben több mint 250 menedékkérőt találtak a tartományban tehervonatokon.

Háromszázhatvanegy, Spanyolország partjai felé tartó bevándorlót mentettek ki kilenc csónakról szerdán a spanyol fejlesztési minisztérium alá tartozó Tengerbiztonsági és Mentési Egyesület (SASEMAR) tagjai. Az év eleje óta jelentősen megnőtt a tengeren keresztül Spanyolországba érkező bevándorlók száma, különösen a közép-földközi-tengeri útvonal nyári lezárását követően.

2050-ig 5,5 millió bevándorlót kellene befogadnia Spanyolországnak, hogy finanszírozni tudja nyugdíjrendszerét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint – írta az El Mundo spanyol lap nyomán az Origo. A szervezet szerint az elöregedést így tudná ellensúlyozni a mediterrán állam. Az IMF ugyanakkor mintha megfeledkezne arról, hogy Spanyolországban már így is 3,5 millió regisztrált munkanélküli van.

„Végső megoldás”: botrányt okozott egy ausztrál javaslat

Heves bírálatot váltott ki kedden az északkelet-ausztráliai Queensland szenátora, Fraser Anning első parlamenti beszédében elhangzott kijelentése, miszerint „végső megoldásként” népszavazást javasolt a muszlimok bevándorlásának a kérdésében – számolt be az MTI. „Miközben nem minden muszlim terrorista, a mai terroristák mindegyike bizonnyal muszlim, szóval miért akarna bárki is többet idehozni belőlük?” – fogalmazott a queensland-i szenátor. „A végső megoldás a bevándorlás problémájára természetesen a népszavazás” – mondta Fraser Anning, referendum kiírására szólítva fel az ügyben. Anning szóhasználata nagy felháborodást keltett a képviselők köré­ben és a médiában. A náci vezetés 1942. január 20-án a wannsee-i konferencián döntött a zsidókérdés „végső megoldásáról” (Endlösung), a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítéséről. (ŐM)