„Párhuzamos társadalmak léteznek”

– Lakosait tekintve Belgium igen sokszínű ország, azonban az utóbbi években tapasztalt migrációs hullám az országban is problémákat okozott. Hogyan sikerült a korábban érkezett bevándorlókat integrálni a társadalomba, illetve miként alakul ez a mostani migrációs hullám esetében?

– Örökségéből adódóan Belgium lakossága valóban sokszínű, ugyanakkor az 1960-as évektől kezdve egyre több bevándorló érkezett a világ számos pontjáról az országba. A korábban főként Európából jövő migránsok integrálásának több tényező is kedvezett, például a hasonló vallási háttér. A hatvanas években viszont először találta szembe magát Belgium eltérő kultúrájú bevándorlók tömeges érkezésével, akiknek a beilleszkedése egy nehezebb és összetettebb problémát jelent. Bizonyos eredményeket sikerült elérni az integráció terén, ezt saját tapasztalatból is mondhatom, mivel a szüleim a hetvenes években Marokkóból érkeztek az országba. Több hasonló történetről tudnék még mesélni, orvosokról, politikusokról, újságírókról egyaránt. Ugyanakkor még mindig van olyan tényező a bevándorlók beilleszkedésével kapcsolatban, amit nem tudtunk teljesen megoldani, és az új migrációs hullám mellett ezzel is törődnünk kell. Folyamatosan felül kell vizsgálni a korábbi jó és rossz gyakorlatokat, hogy megoldást találjunk.

– Milyen tanulságok lehetnek?

– Az egyik tanulság, amit levonhatunk, hogy az országoknak el kell kerülniük saját társadalmukkal párhuzamosan létező önálló, zárt társadalmak kialakulását. Sok fiatal azért nem tud integrálódni, mert ilyen zárt környezetben nőnek fel, egyetlen hivatkozási pontjuk a saját közösségük, ezáltal képtelenek beilleszkedni a befogadó ország társadalmába. Gyakran még az adott ország nemzeti nyelvét sem beszélik, mert környezetükben szinte mindenki a származási ország nyelvét használja. Felnőttkorukra ezek az emberek egyszerűen nincsenek versenyhelyzetben az ország többi munkakeresőjével, ezért gyakran más utat választanak a megélhetéshez, például a bűnözést.

– A korábban Európán kívülről érkező bevándorlók vallásgyakorlása és a mostaniak között van különbség?

– Azok a csoportok, amelyek harminc-negyven éve érkeztek vagy nem követték a vallásukat, vagy visszafogott módon, nem nyilvános keretek között tették ezt, amivel soha nem akadt problémájuk. Manapság ez már sokkal nyíltabban zajlik. Az iszlámot gyakran a terrorizmussal vagy a radikalizmussal párosítják, ami nem helyes. Ahogy a keresztény vallásnak, úgy az iszlámnak is különböző ágai vannak. Azt is meg kell értenünk, hogy az eltérő etnikai csoportoknak más és más hagyományai vannak, és különféle módon gyakorolják a vallásukat is. Viszont el kell ismerni, hogy a radikális iszlám veszélyes, és ezzel kapcsolatban komoly nehézségekkel, problémákkal kell szembe néznünk.

– Közeleg a tavalyi brüsszeli terrortámadások évfordulója. Mi változott az elmúlt egy évben a városban?

– A legnagyobb probléma, hogy a terrormerényletek miatt Belgiumban és számos más országban nőtt az emberekben a félelem, az intolerancia, ezzel együtt pedig egyre inkább nő a polarizáció a társadalom közösségei, rétegei közt, ami véleményem szerint a második legveszélyesebb jelenség a terrorizmus után. Amellett tehát, hogy folyamatosan küzdünk a terrorizmus ellen, nagy erőfeszítéseket kell fektetnünk abba, hogy analizáljuk a közösségek közti kapcsolatokat, próbáljunk a problémákra megoldást találni, kialakítva a társadalmi kohéziót. A polarizáció ugyanis az egyik legnagyobb kihívás, amivel Európa jelenleg szembenéz.

– Mit tehetnek az Európai Unió és a tagországok kormányai a migráció, valamint a terrorizmus problémájának megoldásáért?

– A migráció a jövőben is folytatódik majd, és tudjuk azt, hogy újabb milliók próbálnak Európába jönni. Éppen ezért egy közös, erős, jobban koordinált európai stratégiára, megközelítésre van szükség, hogy kezelni tudjuk a bevándorlást, a terrorizmust és a radikalizációt. Ezekre a problémákra bűnüldözési vagy hírszerzési szempontból egy tagország nem tud egyedül megoldást találni. Úgy gondolom, hogy az unió ma rekonstruálni akarja önmagát, ami jó lehetőség arra, hogy a legjobbat hozzuk ki a közös politikából. Hosszú távú, fenntartható stratégiát kell kialakítani. Amennyiben ez sikerül, a bevándorlás pozitív végkifejlettel is bírhat, hiszen a sokszínűség a globalizált világban egy ország értéke lehet. Viszont, ha elveszik a kontroll, az problémákat szül. A migráció miatt stratégiailag fontos, hogy Európa jó kapcsolatot építsen ki az észak-afrikai országokkal is. Ugyanakkor észben kell tartani, azzal, hogy megállítjuk a menekülteket, még nem fogjuk megállítani a terrorizmust, mivel a merénylők találnának más utat arra, hogy Európába jöjjenek.

---

Az étel és a menedék nem megoldás

Saad Amrani hétfőn Terrorizmus és polarizáció címmel tartott előadást az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének szervezésében a budapesti Európa Pontban. A stratégiai tanácsadó beszédében kifejtette, az, hogy valaki ételt és menedéket ad a menekülteknek, nem jelent hatékony megoldást a probléma kezelésére. Úgy vélekedett, ha zárt és egyben párhuzamos társadalmak problémájának megoldásáért a történelem tanulságaiból kell ihletet meríteni, és a jó módszerek mellett a rossz megoldásokról is beszélni kell. A terrorizmusra és a radikalizációra kitérve hozzátette, ez olyan komplex probléma, amelyet egyedül a rendőrség nem képes megoldani.