Papot gyilkoltak a dzsihadisták

Több száz potenciális terrorista lehet Európában – figyelmeztetett a Neue Osnabrücker Zeitung című lapban kedden az európai rendőri együttműködést előmozdítani hivatott Europol. Olyan szélsőségesekről van szó, akik uniós állampolgárként mentek Irakba vagy Szíriába, hogy az Iszlám Állam harcosai legyenek, majd visszatértek Európába. Az uniós szerv szerint „nem utal konkrét nyom” arra, hogy az Iszlám Állam rendszerszerűen felhasználná a migrációs válságot, hogy embereit bejutassa az Európai Unióba.

Túszokat ejtett kedden reggel két, késsel felfegyverkezett férfi egy, az észak-franciaországi Rouenhez közeli Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomában. A támadók a mise közben rontottak be, öt embert – egy papot, két apácát és két hívőt – túszul ejtettek. Egyik foglyukat, egy 84 éves papot brutálisan megölték, másikuknak életveszélyes sérülést okoztak. Egyikük – egy apáca – elmondása szerint a két támadó filmre vette a gyilkosságot, ahogy térdre kényszerítették az idős papot, aki megpróbált ellenállni, mire egyikük késével elvágta a torkát. Az apáca a gyilkosság pillanatát kihasználva kimenekült a templomból.
Beszámolója szerint a két dzsihadista valamilyen prédikációt is tartott az oltárnál arabul, amit szintén videóra vettek. A francia rendőrség – mivel nem adták meg magukat – agyonlőtte a két elkövetőt, akikről később az Iszlám Állam azt állította, hogy a katonái voltak. Francois Hollande francia államfő nem sokkal a támadás után a helyszínre sietett. Mint mondta, a gyalázatos terrorcselekmény újabb jele annak, hogy Franciaország háborúban áll az Iszlám Állammal. Az egyik támadót a francia rendőrség már legalább másfél éve figyelte, miután járt Törökországban, azzal a céllal, hogy Szíriába menjen harcolni.

Az iszlamista terror megérkezett Németországba, ezért fel kell lépni a lakosság védelmében és nem szabad „relativizálni” a problémát – mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök kedden Gmundban a tartományi kormány ötnapos tanácskozása előtti sajtótájékoztatón a Bajorországban az utóbbi napokban történt támadásokkal kapcsolatban. A jobboldali CSU elnöke a berlini vezetés nyilatkozataira utalva hangoztatta: elfogadhatatlan az az érvelés, hogy a politika nem ígérhet teljes biztonságot.

Németországban a közbiztonság erősítése mellett a menekültügyi szabályok szigorítása is napirendre került, a kormányzó jobbközép CDU egy tekintélyes belügyi szakpolitikusa például egy keddi lapinterjúban azt mondta, hogy az elutasított menedékkérők következetes kitoloncolásával ki kell alakítani az „elbocsátás kultúráját”. Armin Schuster parlamenti képviselő a Stuttgarter Zeitung című lapban kedden a menekültek integrációjával kapcsolatban elterjedt kifejezésre, a befogadás kultúrájára utalva hangsúlyozta, hogy a búcsúzás kultúrájára és nagyobb szigorúságra is szükség van, mert a jogállami működést az érkező menekültek igen engedékenynek érzékelik és „egyesek azt gondolhatják, hogy bármit megengedhetnek maguknak”.

A Bild értesülései szerint a kormány a rendőrséget vészhelyzetben támogató önkéntes tartalékos rendszer kialakítását mérlegeli. A formálódó elképzelés szerint az amerikai nemzeti gárda, a brit haderő tartalékos állománya és a francia önkéntes tartalékos szolgálati rendszer mintájára Németországban is ki kellene építeni egy katonai vagy rendészeti képzettséggel rendelkező önkéntesekből álló alakulatot.
A szélsőséges weblapokat figyelő SITE központ eközben az Iszlám Állam propagandaoldalára, az Aamákra hivatkozva arról számolt be, hogy az ansbachi öngyilkos merénylő további támadásokra buzdított egy videofelvételen.

Megdöbbenéssel értesült az újabb „barbár merényletről” közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint „a terroristák ismét átléptek egy határt a francia pap meggyilkolásával”. Világos, hogy nemcsak meggyilkolni akarják az európai embereket, hanem fel akarják számolni a kultúránkat, vallásunkat, civilizációnkat – fogalmazott. Hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy Európa a huszonnegyedik órában van. A legutóbbi, vasárnapi németországi késes támadás és robbantásos merénylet után az európai emberek mindössze egy napot élhettek terrortámadás nélkül, és ma már újra családok gyászolnak vagy aggódnak szerettük kórházi ágya mellett – mutatott rá. A tárcavezető kiemelte: minden felelős politikusnak fel kell tennie a kérdést, hogy együtt akarunk-e élni a félelemmel, a terrorral.

Szijjártó Péter szavai szerint a kormány megadta a választ: a magyar kormányt a magyar emberek választották, a kabinet a magyarok biztonságáért felelős, és ez határozza meg minden döntését.