Papírforma: negyedszer is Putyin lehet az orosz elnök

A moszkvai központi választási bizottság előzetes adatai szerint a papírforma érvényesült, s feltehetően Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő nyerte meg a vasárnapi orosz elnökválasztást, megszerezve negyedik elnöki mandátumát. Putyin a szavazatok 36 százalékának összeszámlálása után a voksok 73,8 százalékát kapta, Grugyinyin 14,3, Zsirinovszkij pedig 6,5 százalékot szerzett. A fennmaradó öt jelölt eredményei együttesen is alig érik el az 5 százalékot, s Alekszej Navalnijt, Putyin fő riválisát már korábban eltiltották az indulástól.

Putyin, aki 2000 óta csak egyetlen ciklus erejéig hagyta ott az elnöki posztot – 2008 és 2012 között, amikor miniszterelnök volt –, a jelenlegi szabályok értelmében 2024-ig, 72 éves koráig tarthatja meg mandátumát. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy bár Putyin győzelme borítékolható, a régi-új orosz elnöknek negyedik ciklusában számos problémára kell megoldást találnia: a gazdaság fellendítésére és a jólét növelésére tett ígéreteit kell beváltania, továbbá Oroszország demográfiai válsággal is küzd. Az is nyitott kérdés, hogy az államfő tovább kívánja-e élezni a Nyugattal szemben évek óta fennálló konfliktust, vagy enyhülési periódus következhet a hidegháborús időket idéző helyzet után.

Az óriási országban mintegy 110 millió orosz választópolgár adhatta le szavazatát csaknem százezer választókörzetben; a tizenegy időzónára osztott államban a részvétel már délután 17 órakor elérte az érvényességhez szükséges ötven százalékot.

Természetesen ez az elnökválasztás sem folyhatott le konfliktusmentesen: Kijev például azzal akadályozta az ott élő orosz állampolgárok voksolását, hogy a rendfenntartók drótkerítéssel zárták le az orosz nagykövetséghez vezető utat, azon belülre pedig csak diplomatákat és nem orosz újságírókat engednek be – mindezt a nemrég Oroszországhoz csatolt Krímben zajló, a választásra való erőteljes moszkvai ösztökéléssel indokolták. Itt ukrán sajtóértesülések szerint iskolás gyermekek szüleire a tanárokon, a dolgozókra pedig az üzemek vezetőin keresztül gyakoroltak nyomást az orosz hatóságok, s a gyakorlat miatt Kijev az ENSZ-nél is tiltakozott, Kanada, Ausztria és Észtország, valamint az Európai Unió részéről Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy nem fogja elismerni törvényesnek a Krímben tartott választást. Petro Porosenko ukrán elnök sajtóközleményben jelentette ki ugyanezt, magabiztosan elismételve, hogy Ukrajna nemzetközi partnerei szintén nem ismerik el a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten rendezett orosz választást.

Eközben Kijevben, az orosz külképviselet környékén ukrán nacionalista tüntetők gyülekeztek, ahogy a nyugat-ukrajnai Lembergben is az orosz konzulátus előtt; Odesszában pedig bombariadó volt.
Közben Donald Trump amerikai elnök két Twitter-bejegyzésben is elfogultnak nevezte a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt vélt orosz beavatkozást vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság munkáját, kiemelve: nem volt semmiféle összejátszás a kampányának munkatársai és orosz tisztségviselők között.

---

Vádaskodás a Szkripal-ügyben

Oroszországnak semmi köze a Szergej Szkripal egykori orosz kettős ügynök és lánya elleni gyilkossági kísérlethez – mondta tegnap a BBC-nek Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet. A múlt héten Theresa May brit kormányfő közölte, egy novicsok nevű, oroszországi fejlesztésű idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg Szkripalt és lányát, akik most válságos állapotban vannak. Csizsov szerint ilyen idegméreg-hatóanyag nincs Oroszországban, azonban Porton Down, a brit védelmi minisztérium vegyi és biológiai kutatóközpontja alig 13 kilométerre van Salisburytől, ahol a gyilkossági kísérlet történt. Beszélt arról is, hogy bár Oroszországban Szkripalt joggal tartják árulónak, elnöki kegyelmet kapott. Nemrég  Alekszandr Sulgin, Moszkva képviselője a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW) is azt mondta, ilyen anyagot Oroszországban nem fejlesztettek. Mától Nagy-Britanniában vizsgálódnak az OPCW szakértői.
(ŐM)