Külföld

Összeurópai érdek az ukrajnai béke

Darcsi Karolina a kivándorlás demográfiai következményeire figyelmeztet

Nagyon fontos, hogy a kárpátaljai magyarságnak van képviselője a kijevi törvényhozásban és az Európai Parlamentben is – hangsúlyozta Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Kulturális Szövetség kommunikációs és politikai titkára. Az Európai Parlament brüsszeli épületében arról is beszámolt lapunknak, hogy milyen következményei vannak a szülőföldjén történő mozgósításnak.

darcsi_karolina
Darcsi Karolina (Fotó: MH)

– A Fidesz–KNDP nemzeti listáján került be az Európai Parlamentbe a KMKSZ politikusa, Bocskor Andrea is. Sikerül hallatnia a közössége hangját Brüsszelben?

– Nagyon fontos eredmény Bocskor Andrea mandátuma, amit Ukrajnában is jól fogadtak. Nemrég Brüsszelben járt a kárpátaljai megyei tanács elnöke, Volodimir Csubirko is, aki sok sikert kívánt a képviselőnknek, és egy sor minket érintő kérdést megvitattak.

– Amikor az ukrajnai kisebbségi jogokról beszélnek a világban, elsősorban a délkeleti orosz lakosságra gondolnak. Eltérő megközelítésekre van szükség a különböző nemzetiségeket illetően?

– Természetesen nem lehet tökéletesen azonos választ adni a magyarok és az orosz problémájára. Ukrajna soknemzetiségű állam, a legnagyobb lélekszámú kisebbség az orosz, amely testvérháborút vív az ukránokkal délkeleten. A kárpátaljai magyar kisebbség csak százötvenezres, nagyságrendekkel kisebb, s a megyénk ebben a konfliktusban még mindig a béke szigetének tekinthető. Közös pont, hogy minden kisebbségnek meg kell adni az európai normáknak megfelelő jogokat, s ezt egységesen kell kezelni.

– Brenzovics László KMKSZ-elnök mennyire tudja képviselni a magyarság érdekeit a kijevi parlamentben?

– Rendkívül fontos, hogy Petro Porosenko államfő listáján sikerült a kárpátaljai magyarságnak képviselőt juttatnia a radába. Nem feledhetjük ugyanakkor, hogy nem tudtuk érvényesíteni a magyar választási körzetre vonatkozó szándékunkat. Elsődleges célunk, hogy a tömbben élő magyarság egy közigazgatási egységbe kerüljön. Brenzovics Lászlónak meg kell arról győznie képviselőtársait, hogy ebben semmi ördögtől való nincs.

– Hogyan érinti a magyarságot a mozgósítás?

– Január végén indult a mozgósítás újabb hulláma, az egy éve délkeleten harcoló katonákat le kellett cserélni, hiszen sem fizikailag, sem lelkileg nem bírták már. Ez mindenkit érzékenyen érintett, de nyomon követjük, hogy ne érintse a mozgósítás aránytalanul a magyarokat. Most csak azokat hívták be, akik már kaptak korábban kiképzést és teljesítettek katonai szolgálatot. Emellett visszaállították a sorkötelezettséget is. Az emberek nem akarnak harcolni, rengetegen hagyják el az országot, Nyugat-Ukrajna jelentős része gyakorlatilag kiürült. Kárpátalja határvidék, így innen eddig sokan vállaltak külföldön munkát a harcok és a gazdasági mélyrepülés miatt egyaránt, a migráció most felgyorsult. Hosszú távon demográfiai károkat okoz mindez, hiszen a huszonéves férfiak mennek külföldre, s jó eséllyel már ott választanak párt és alapítanak családot. Már most azon kell gondolkodnunk, ha végre béke lesz, hogyan hívjuk őket haza.


Külhoni tanácskozás
Határon túli magyar pártok képviselői vettek részt kedden Brüsszelben az Európai Néppárt magyar delegációjának munkaülésén. Erdélyt Kelemen Hunor, az RMDSZ, a Felvidéket Berényi József, az MKP, a Vajdaságot Pásztor István, a VMSZ, a Muravidéket Horváth Ferenc, az MMÖNK elnöke, Kárpátalját pedig Darcsi Karolina, KMKSZ kulturális és politikai titkára képviselte.