Összefogással az EU átfogó biztonságáért

Elfogadta az Európai Bizottság kedden a 2015–2020-as időszakra vonatkozó új európai biztonsági stratégiát, amely hozzájárul a tagállamok szorosabb együttműködéséhez, s fokozza a közös erőfeszítéseket a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a számítástechnikai bűnözés terén. A stratégiát tegnap délután Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos mutatta be az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Timmermans felszólalásában és a vitát követő sajtótájékoztatón is hangsúlyozta, hogy a nemzeti intézményeknek jobban együtt kell működniük, egyik tagállam sem képes ugyanis arra, hogy egyedül hatékonyan szembeszálljon a fent említett jelenségekkel. Mint mondta, a párizsi és brüsszeli terrortámadások fájdalmas aktualitásként teszik még sürgősebbé a bizottság fellépését.

A néppártiak bajor vezérszónoka, Monika Hohlmeier üdvözölte, hogy a bizottság képviselői ilyen gyorsan bemutatták a stratégiát a plénum előtt, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a célkitűzésekhez meglegyenek a megfelelő feltételek. A szocialista Birgit Sippel szerint aggasztó, hogy újra meg kell ismételni olyan javaslatokat, amelyeknek maguktól értetődőknek kellene lenniük. Mint mondta, mielőtt az unió újabb intézkedéseket vezet be, maximálisan ki kellene használni a meglévő lehetőségeket.

A zöldek javaslatára vették fel a napirendre annak kérdését, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a német hírszerzés (BND) segítségével törvénysértő módon figyelt meg európai állampolgárokat. A rövidre sikeredett vita nem sok képviselőt érdekelt, igaz, a biztonsági stratégiáról szóló eszmecserén sem lehetett nagy létszámról beszélni. Vera Jourová cseh igazságügyi biztos  hangsúlyozta, hogy mivel az ügy a Spiegel német hetilap cikkéből pattant ki, nincsenek bizonyítékok, amikre hivatkozni lehet, továbbá a hírszerzési szolgálatok tevékenysége tagállami hatáskörbe tartozik.

A néppárti Axel Voss is a bizonyítékok hiányára hivatkozott. Mint mondta, a vitának sem az ideje, sem a helye nem megfelelő, nincs értelme eljátszani az európai közvéleménynek, hogy az Európai Parlamentnek hatásköre van ebben a kérdésben. Érvelése sem Birgit Sippelt, sem a liberálisok frakcióvezetőjét, Sophie in ’t Veldet nem nyugtatta meg. A felszólalók európai szintű felügyeletet sürgettek, in ’t Veld indulatosan bírálta a Néppártot és az Európai Tanácsot is, amiért nem lépnek fel az állampolgári jogok védelmében.

Liberális össztűz a magyar kormányra
Az Európai Bizottság és a Tanács állásfoglalását kérik liberális EP-képviselők a bevándorlásról szóló magyarországi nemzeti konzultációval kapcsolatban. Közös közleményükben az ALDE-frakció képviselői egymásra licitáltak a magyar kormánnyal szembeni kemény megfogalmazásokat illetően. Sophie in ’t Veld frakcióvezető-helyettes manipulatívnak nevezte a kérdőívet, mint mondta, „valahányszor azt hisszük, hogy Magyarország nem süllyedhet mélyebbre, mindig messzebbre megy”. A holland politikus kifogásolta, hogy az Európai Néppárt „továbbra is kiáll Orbán mellett”. A svéd Cecilia Wikström szerint „nincs helye Európában annak a tekintélyelvűségnek, izolációnak és intoleranciának, amit Orbán mutat”. Wikström hozzátette, „az EU-nak azonnal nyomást kell gyakorolnia a rezsimre, mielőtt túl késő lesz”. A belga Louis Michel szerint a bevándorlót a bűnözéssel összekötő stigma csak a szélsőjobboldali populizmusból eredhet, amely ideológiájának alapvető része az idegengyűlölet.

Hollande nem adja uniós fővárosát
A francia köztársasági elnök vasárnap mintegy egymilliárd eurós támogatást hagyott jóvá Strasbourgnak és az elzászi régiónak. Francois Hollande megerősítette, Franciaország sosem fogja engedélyezni, hogy megvonják Strasbourg uniós funkcióját. Az Európai Parlament képviselői és munkatársai, összesen mintegy három-négyezer ember minden hónapban egy hetet Strasbourgban tölt, részt vesznek a plenáris üléseken. Őket két expresszvonat szállítja Brüsszelből az elzászi városba, a különböző dokumentumaikat tartalmazó ládákat pedig egy futárszolgálat – mindez évi mintegy 114 millió euróba kerül az adófizetők pénzéből. Az EU alapításakor rögzített ingázás régóta vita tárgya annak költségei és az üzemanyag-fogyasztás környezeti hatásai miatt, megváltoztatásához egyhangú döntésre lenne szükség az Európai Tanácsban.