Oroszország felméri a terepet

A vitaindító előadást a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára tartotta. Siklósi Péter hazánk NATO-hozzájárulásáról és -vállalásairól beszélt.

Moszkva különböző országokkal kapcsolatos stratégiáját elemezve Jonathan Eyal elmondta, hogy az orosz vezetés több lépése nem előre eltervezett döntés volt, hanem élt a lehetőséggel, és folyamatosan kereste a Nyugatban a repedéseket, a gyenge pontokat. A brit Védelem és Biztonságpolitikai Tanulmányok Királyi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a NATO-tagállamoknak oda kell figyelniük, hogy a biztonsági helyzet mikor teszi próbára az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikkét, amely arról rendelkezik, hogy a tagállamok „egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek”. Mint mondta, „az oldalunkon kell tartanunk Németországot”. Eyal szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát Berlinnel kapcsolatban, de nagyon oda kell figyelni a német vezetés álláspontjára.

Eyal szerint Oroszország nem fog megtámadni egy NATO-tagországot, és ebben egyetértett vele Bogdan Klich lengyel szenátor, egykori védelmi miniszter és EP-képviselő. Putyin teszteli a szövetség egységét.

Szemerkényi Réka, a Miniszterelnökség kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója arra figyelmeztetett, hogy a kelet-közép-európai régió energiafüggőségét stratégiai, nem pedig csak gazdasági kérdésként kell kezelni.

Schöpflin György elemezte, hogyan változott Oroszország ahhoz viszonyítva, amilyen kép sokakban él róla, a beszélgetés résztvevői pedig egyetértettek abban, hogy Moszkva határozott fellépése időleges és erőfelmérő jellegű, hiszen gazdasága egyoldalú, és egy átlagos európai országénak felel meg.

McCain szerint megfélemlítették hazánkat

Nem bánta meg, hogy igennel szavazott a 2003-as iraki háborúra John McCain szenátor, mert mint mondta, nem volt oka kételkedni az amerikai hadügyminiszter szavában, aki azt állította, vannak tömegpusztító fegyverek az országban. A republikánus politikus szerint a demokraták hibáztak, amikor nem hagytak Irakban katonákat, így megerősödött az Iszlám Állam, amelyet szerinte katonai eszközökkel lehet legyőzni. McCain az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban úgy fogalmazott: fegyvert kell adni az ukránoknak. Mint mondta, nem tart attól, hogy Putyin totális háborúval válaszolna erre, a Moszkva elleni szankciókat azonban nevetségesnek tartja, amely semmiben sem akadályozta meg Putyin elnököt. Oroszország több kelet-európai államot – köztük Magyarországot is – annyira megfélemlítette, hogy azok inkább hozzá közelednek. McCain szerint a legsúlyosabb csapás, amit a putyini Oroszország elszenvedett, az olajár csökkenése, amely nincs összefüggésben a szankciókkal. (ŐM)