Orosz vereség Strasbourgban

 Az ETPK tavaly áprilisban függesztette fel a delegáció szavazati jogát a Krím félsziget visszacsatolása miatt, az orosz küldöttség akkor bojkottálta, nevetségesnek nevezte a szavazás előtti vitát. A 318 tagú közgyűlésben a jelenlévők közül 145-en szavaztak igennel, 21-en nemmel, 22-en pedig tartózkodtak a voksoláson.

A tegnapi tanácskozáson az orosz és ukrán képviselők játszották a főszerepet. A vitában leginkább érintett két ország küldöttségeinek heves összeszólalkozását időről időre megszakították más országok képviselői, azonban a kemény bírálatokkal és drámai hangvételű kirohanásokkal teli orosz–ukrán verbális konfliktus határozta meg az estébe nyúló vitát.

Az osztrák szociáldemokrata Stefan Schennach-féle állásfoglalás-tervezet a minszki megállapodás betartására szólítja a feleket, elítéli a Krím félsziget visszacsatolását, valamint a kelet-ukrajnai szakadárok „Oroszország általi támogatását”.

Az orosz képviselők módosításait – amelyek zömmel arra vonatkoztak, hogy jelezzék a nem bizonyított tények állítólagosságát – rendre leszavazták. Nem támogatták viszont az ukránoknak azt a szándékát sem, hogy az állásfoglalás – Kijevhez hasonlóan – nevezze terrorszervezetnek Luhanszk és Donyeck megyéket, valamint hogy tovább szigorítsák az orosz küldöttség jogainak megvonását. A plénum végül a módosításokkal együtt elfogadta a jelentést, azaz legkorábban a következő, áprilisi ülésig felfüggesztve marad az oroszok szavazati joga Oroszország lesz a fő téma ma Brüsszelben is, az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozásán a mariupoli, civilek elleni, 29 áldozatot követelő tüzérségi támadás miatt várhatóan újabb szankciókról fognak egyeztetni, kérdéses azonban, hogy hamar közös nevezőre jutnak a tagállamok. Ugyanakkor vélhetően hamarosan kibővítik az uniós büntetésekkel sújtott természetes és jogi személyek listáját is.