Óriási győzelmet aratott Cameron

A brit közvéleménykutató-szakma egyértelmű kudarcát is jelentették a csütörtöki parlamenti választások a szigetországban. Hónapokon keresztül azt jósolták, hogy a nagyobbik kormányerő, a Konzervatív Párt ugyanúgy 270-274 mandátumot fog szerezni a 650 fős alsóházban, mint legnagyobb riválisa, az ellenzéki Munkáspárt. Ennek megfelelően a britek kétkedéssel fogadták, amikor az exit poll 304 mandátumot jósolt a toryknak.

Tegnap reggelre valószínűvé, kora délutánra pedig egyértelművé vált, hogy a konzervatívok nemcsak, hogy nyertek, hanem egyedül sikerült többséget szerezniük. A David Cameron vezette Konzervatív Párt 331 mandátumot szerzett, míg az Ed Miliband vezette Munkáspárt csak 232-t.

A voksolás másik nagy nyertese a Skót Nemzeti Párt (SNP), Nicola Sturgeon nacionalistának nevezett alakulata ugyanis az 58 skóciai körzetből 56-ban nyert (a brit választási rendszer szerint pedig a győztes mindent visz, azaz minden körzetben a nyertes szerez mandátumot, a többi jelöltre adott szavazat elvész). Cameron koalíciós partnerei, a Liberális Demokraták mindössze nyolc mandátumot szereztek, azaz 59-cel kevesebbet, mint öt éve. A kis- és a régiós (walesi, észak-ír) pártok a korábbiakhoz hason­lóan teljesítettek, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) egy képviselői helyet szerzett.

David Cameron óriási sikert aratott, hiszen a konzervatívok több mint húsz éve, 1992 óta először nyertek parlamenti választást abszolút többséggel. Tegnap elmondta, büszke arra, hogy 2010 óta ő vezethette az utóbbi hét évtized első brit koalí­ciós kormányát, most azonban egyedül kíván többségi konzervatív kormányt alakítani. Az újraválasztott kormányfő megígérte, hogy az új konzervatív kormány minél gyorsabban még több döntési jogkört delegál a skót, a walesi és az észak-írországi kormánynak. A Konzervatív Párt szándéka az, hogy Skócia kormánya rendelkezzék a legszélesebb körű önrendelkezési joggal az egész világon, beleértve az adópolitikai önrendelkezést is – mondta Cameron. A politikus még a választások előtt kijelentette, hogy már csak egy miniszterelnöki időszakot vállal, és ha továbbra is ő lesz Nagy-Britannia kormányfője, a következő öt évre szóló mandátumát kitölti, de utána távozik a Downing Streetről.

Cameron leszögezte: többségi egypárti kormány vezetőjeként nem lesz akadálya annak, hogy kiírja a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságáról. A konzervatívok választási programja rögzíti, hogy 2017 végéig népszavazást kell tartani a brit EU-tagságról, de előtte a kormány tárgyalásokat kezd Brüsszellel az EU London által igényelt reformjairól, és ennek jegyében mindenekelőtt a külföldi EU-munkavállalók jóléti juttatásainak szigorításáról. Cameron egyebek mellett azt akarja, hogy a külföldi EU-munkavállalók ne folyamodhassanak érkezésük után azonnal munkanélküli-ellátásért, és ha fél év elteltével sem sikerül munkát találniuk, haza kell térniük. Bejelentette tegnap azt is, hogy megtartja tárcáját mások mellett Theresa May belügyminiszter, George Osborne pedig a pénzügy élén marad, s egyúttal miniszterelnök-helyettes is lesz.

A modern brit politikatörténetben még egyetlen párt sem szenvedett el olyan arányú veszteséget parlamenti választáson, mint a Liberális Demokraták, akik az előző ciklushoz képest 49 mandátumot vesztettek. Nick Clegg eddigi miniszterelnök-helyettes magára vállalta a felelősséget a „katasztrofális vereségért”. Clegg szerint a liberalizmus Nagy-Britanniában és szerte Európában nem teljesít jól a félelemkeltés politikájával szemben.

„A vereség nehéz, de olyan párt vagyunk, amely sosem fogja abbahagyni a munkásokért folytatott küzdelmet. Hálás vagyok a kampányban dolgozó embereknek, illetve hálás vagyok a kampányért. Egyedül én vagyok felelős az eredményért” – mondta a munkáspárti Ed Miliband, aki nem sokkal Clegg után szintén lemondott a párt vezetéséről. „Ez a párt már sokszor visszatért, és most is vissza fog” – mondta a politikus, aki utódjának a párt ügyvezetőjét, Harriet Harmant javasolta, aki a Munkáspárt első női vezetője lenne.
Nigel Farage, az euroszkeptikus UKIP elnöke már korábban kijelentette, hogy amennyiben nem nyer South Thanet körzetben, azonnal lemond a párt vezetéséről. Második lett a választókerületében a konzervatív jelölt mögött, és betartotta ígéretét. Farage jelezte ugyanakkor, hogy szeptemberben azonban nem kizárt, hogy ismét harcba száll az elnökségért.

A csütörtöki eredmény miatt elemzők, újságírók és az internet közvéleménye is újra felvetette a választási rendszer megreformálásának szükségességét. Amiatt ugyanis, hogy minden választókerületből a nyertes kerül be a parlamentbe, az összes többi szavazat elvész. Összehasonlításképpen, az SNP 4,7 százalékkal 56, a UKIP 12 százalékkal pedig egy mandátumot szerzett.

---

Röviden. Az unióban tartanák londont az európai vezetők

• Francois Hollande francia elnök: Elkötelezett vagyok amellett, hogy hazám és Nagy-Britannia minden területen, különösen az Európai Unió keretein belül megerősítse a közöttük fennálló partneri viszonyt.

• Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke: Cameron nem nyerhette volna meg a választásokat, ha nem ígért volna választóinak népszavazást az EU-ból való kilépésről.

• Barack Obama amerikai elnök: Gratulálok David Cameron brit kormányfő „lenyűgöző” választási győzelméhez. Várom, hogy folytassuk az országaink közötti kötelékek erősítését, miközben együtt dolgozunk a globális béke, biztonság és virágzás érdekében. Üdvözlöm a Washington és London közötti különleges és elsőrendű fontosságú kapcsolatot.

• Vicky Redwood, a londoni Capital Economics főközgazdásza: A brit gazdaságban ismét meglehetősen agresszív költségvetési konszolidációs nyomás érvényesül a következő években. A Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) rendkívüli mértékű előretörése felveti annak lehetőségét, hogy ismét napirendre kerülhet a népszavazás a skót elszakadásról.

• Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője: Tisztességes megállapodásra törekszünk Nagy-Britanniával, ahol az EU-alapszerződés módosításának igényét korábban megfogalmazó David Cameron konzervatív miniszterelnök megnyerte az előző napi választásokat.

• Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke: Készen állok a közös munkára, hogy az Egyesült Királyság számára méltányos alku szülessen az Európai Unióban, s várom David Cameron javaslatait.

• Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke: Számítok arra, hogy a brit kormány az uniós tagság mellett áll majd ki. Ebben készen állok segíteni. Mély meggyőződésem, hogy egyetlen ország számára sem lehet jobb az élet az unión kívül.

• Fabian Zuleeg, a European Policy Centre elemzője: A népszavazást meg fogják tartani, az unióból való brit kilépés - az úgynevezett „Brexit” – reális eshetőség. A referendum nem szükségszerűen jár majd ezzel a következménnyel, hiszen a negatív hatásoktól való félelem az unión belül tarthatja a briteket. Elkerülhetetlen lesz, hogy valódi vitát folytassanak le az EU jövőjéről, nem csupán Nagy-Britanniában, hanem az egész unióban.