Külföld
Orbánnak is üzent Juncker
Az uniónak be kell fogadnia az üldözötteket, viszont meg kell fékeznie az illegális bevándorlást – mondta el strasbourgi évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke
Tíz évvel a gazdasági válság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa „vitorláit ismét szél dagasztja”, ezért ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb és demokratikusabb unió létrehozására – kezdte tegnapi, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott évértékelő beszédét Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság (EB) elnöke szerint Európa új lendületet vett, s az EU gazdasági növekedése az utóbbi időben az Egyesült Államok bővülését is meghaladja. Hozzáfűzte: a munkanélküliség kilenc éve nem volt ilyen alacsony, nyolcmillió új munkahely jött létre, és így ma 235 millióan dolgoznak az Európai Unióban, ami példa nélküli.
Juncker rámutatott: közös valutaalapot, valamint gazdasági és pénzügyminiszteri posztot kellene létrehozni a belső piac megerősítése, az integráció mélyítése érdekében. Elmondta, utóbbi tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne. Hozzátette, hogy támogatná az EB és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonását az EU működésének hatékonyabbá tétele érdekében. Juncker szerint minden tagállamnak csatlakoznia kell az eurózónához, és az EB készen áll arra, hogy segítsen nekik az átmenetben.
Azon véleményének is hangot adott, hogy fel kell állítani egy uniós kibervédelmi ügynökséget, mivel a kibertámadások a fegyvereknél és a tankoknál is veszélyesebbek lehetnek.
A bizottság elnöke kijelentette, hogy meg kell teremteni az egyenlőség unióját, amelynek tagjai nem lehetnek másodrangú állampolgárok. „Európának egyszerre kell lélegeznie a tüdeje keleti és nyugati felével, máskülönben a kontinens légszomjat kap” – tette hozzá. Juncker elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes vállalatok ugyanolyan márkanév alatt rosszabb minőségű élelmiszert forgalmaznak a közép- és kelet-európai piacokon, mint Nyugat-Európában. Javasolta, hogy az egyenlőség jegyében hozzanak létre új felügyeleti hatóságot a kiküldött munkavállalók jogainak garantálására, Romániát és Bulgáriát pedig vegyék fel a schengeni térségbe.
Jean-Claude Juncker a migrációval kapcsolatban azt mondta: „Európa a szolidaritás kontinense, és az is marad, amely befogadja az üldözötteket, az illegális bevándorlást azonban meg kell fékezni, a migrációt szabályozott mederbe kell terelni”. A bizottság elnöke szerint bár az ügy sok konfliktust okozott, mégis sikerült előrehaladást elérni, viszont a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok nem viselhetik egyedül. Hozzátette, hogy Európa nem egy erődítmény, a tagállamok tavaly 720 ezer menekültet fogadtak be, háromszor többet, mint az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada együtt. Juncker elmondta, hogy a bizottság hamarosan új javaslatokkal fog előállni a gazdasági bevándorlók visszaküldésének felgyorsítására, továbbá kiemelte, hogy javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.
A jogállamiság kérdéséről szólva Juncker aláhúzta: a tagállamok mindig kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, az alapjogok csorbulásával jár, ha ez nem így történik. „Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes” – szögezte le.
Felszólalásában a bizottság elnöke az Egyesült Királyság uniós kiválásának ügyét érintve azt mondta: a britek hamarosan sajnálni fogják, hogy a kilépés mellett döntöttek, ahogy Európa is sajnálja a távozásukat. Ennek ellenére a „Brexit nem minden és nem Európa jövője” – fogalmazott.
Vélemények
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője: – A világ nem vár ránk. Szociális piacgazdaságra, biztonságos határokra, az illegális migráció megfékezésére van szükségünk, s a védelmi unióra.
Gianni Pittella, szociáldemokrata frakcióvezető: – Mivel az illegális utak lezárása nem elég, az Európai Bizottságnak kell, hogy legyen bátorsága legális utakat is nyitni. (...) Az emberek azt akarják látni, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja, nem pedig fenyegeti a demokráciát és a jogállamot.
Syed Kamall, a reformkonzervatív ECR frakcióvezetője: – A terv lépésről lépésre egyre több hatalmat vonna el a tagállamoktól Brüsszel javára, hogy végül létrejöhessen az Európai Egyesült Államok.
Guy Verhofstadt, a liberális ALDE frakcióvezetője: – A populista tavasz fogaskerekei megálltak Ausztriában, Hollandiában és Franciaországban. Üdvözlöm önöket a ráció oldalán!
Nigel Farage, az euroszkeptikus EFDD frakcióvezetője: – Önök semmit sem tanultak a Brexitből. A bizottság hozzáállása Lengyelországhoz és Magyarországhoz engem a szovjet rezsimre emlékeztet.