Orbán legitimációja a legerősebbek közt

Erős legitimációt szerzett a vasárnapi parlamenti választásokon Orbán Viktor pártja. A miniszterelnök komoly felhatalmazással nézhet elébe az Európai Tanácsban az uniós költségvetésről, valamint az automatikus elosztási kvótáról szóló kemény vitáknak. A teljesség igénye nélkül vizsgáltuk az európai vitákban nagyobb szerepet vállaló országok vezetőinek támogatottságát.

Ausztriában Sebastian Kurz kancellár pártja, az ÖVP a Szabadságpárttal (FPÖ) kormányoz koalícióban, a néppárt 31,52, az FPÖ pedig 26,04 százalékot szerzett a legutóbbi, tavaly őszi választásokon, 79 százalékos részvétel mellett. A belga kormányt három flamand és egy vallon párt alkotja, a miniszterelnököt, Charles Michelt a vallon liberális Reform Mozgalom (MR) adja, ez a párt 9,64 százalékot szerzett a 2014-es belga szövetségi választásokon, 90 százalékos részvétel mellett – Belgiumban kötelező szavazni. A választást egyébként a flamand jobboldali N-VA nyerte meg, húsz százalékkal. Bulgáriában is többpárti koalíciós kormány van, Bojko Boriszov kormányfő a jobbközép GERB-et képviseli, ami 2017-ben 32,65 százalékot szerzett, 52 százalékos részvétel mellett.

Andrej Babis cseh kormányfő pártja, az ANO 29,6 százalékot szerzett a tavalyi választásokon, 60 százalékos részvétel mellett. Babis jelenleg is a kormányalakítással küzd. A 2015-ös lengyel választásokon a Jog és Igazságosság (PiS) 37,58 százalékot szerzett 51 százalékos részvétel mellett, a kormányt jelenleg Mateusz Morawiecki vezeti.

Angela Merkel német kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) megnyerte ugyan a tavaly őszi parlamenti választásokat, ám egészen idén tavaszig küszködött a kormányalakítással, ami végül a szintén sokat gyengült szociál­demokratákkal sikerült. A CDU/CSU pártszövetség 33 százalékot szerzett, 76 százalékos részvétel mellett. Emmanuel Macron francia államfő a 2017-es elnökválasztás első fordulójában 24, a másodikban 66 százalékot szerzett, pártszövetsége később a parlamenti választásokon 32, valamint 49 százalékot ért el a két fordulóban, 42 és 48 százalékos, rendkívül alacsonynak számító részvétel mellett. Luxemburgban utoljára 2013-ban tartottak választásokat, akkor Jean-Claude Juncker jelenlegi Európai Bizottság-elnök kereszténydemokrata pártja (CSV) 33 százalékot szerzett, 91 százalékos, kötelező részvétel mellett. A hazánkat előszeretettel kritizáló Jean Asselborn külügyminiszter egyébként a Munkáspárt (LSAP) politikusa, amely húsz százalékot szerzett.

„Az uniós támogatás nem ajándék”

Magyarország, ahogy az utóbbi nyolc évben is tette, igyekszik realisztikus módon megközelíteni a nagy horderejű európai kérdéseket, beleértve az Euró­pa jövőjéről folyó vitát, amelyben a magyar kormánynak „nagyon karakteres mondandója van”, különösen a migrációról – mondta hétfőn a BBC rádiónak Kovács Zoltán kormányszóvivő. A politikus kifejtette: a magyarok látták, amikor 2015-ben 400 ezer ember vonult át az országon, és pontosan tudják, hogy ha a magyar kormány nem hozta volna meg az utána foganatosított intézkedéseket, akkor ugyanez „hónapról hónapra, évről évre megismétlődött volna”. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány nem tart-e az uniós folyósítások leállításától, Kovács Zoltán azt mondta: ez nem ajándék, az unió a kohéziós juttatásokkal a gazdasági és intézményrendszeri különbséget igyekszik kompenzálni. Bölcsebb lenne, ha Európa és főleg a hazai ellenzék felismerné, hogy mindaz, amit teszünk, az nemcsak az ország, de az Európai Unió érdekeit is szolgálja – mondta a kormányszóvivő, és hozzátette: a magyar kormány szerint egyértelműek a határok a tagállamok és az európai intézmények hatáskörei között. (UT)