„Orbán erősebb, mint korábban”

Willkommenskultur – Brüsszel támadja Budapestet, mert hazánk nem kért ebből (Fotó: Reuters - Jon Nazca)

Több interjúban, valamint a közösségi médiában is téma volt a hét végén hazánk. Heinz-Chris­tian Strache osztrák alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a Facebookon fejezte ki felháborodását, amiért az Európai Bizottság a múlt héten kötelezettségszegési eljárást indított a Stop Soros törvénycsomag miatt. Strache abszurdnak nevezte a brüsszeli döntést, szerinte ugyanis azért büntetik Magyarországot, mert „a ma­- gyar kormány nem követte az elmúlt évek fatális Willkommenskulturját”. Hozzátette: Bécs kitart szigorú migrációs politikája mellett.

A támadások újabb frontja az Európai Parlament, ahol az állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) június 25-én elfogadta a holland zöldpárti Judith Sargentini jelentését, amely indokoltnak látja, hogy megindítsák hazánk ellen az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást – ez végső esetben az ország szavazati jogának megvonásával is járhat. A bizottságban többséggel, de nem kétharmaddal szavazták meg a jelentést, a szeptemberi plenáris szavazáson azonban már ilyen arányú támogatásra lesz szüksége Sargentininek. A politikus a Mérce.hu portálnak a hét végén azt mondta, „teljesen nevetséges” lenne, ha szeptemberben nem fogadnák el a „tényeken alapuló” jelentését, amelyet egyébként fideszes képviselőtársai és a magyar kormány is minősített hazugságok gyűjteményének tart. A politikus bírálta az Európai Néppártot (EPP), amiért a pártcsalád nem lép fel olyan határozottan a soraiba tartozó Fidesszel szemben, mint amikor a tőle jobbra álló lengyel kormányról van szó.

Sargentini – és a jelentésen dolgozók, valamint a LIBE nagy része – szerepelt amúgy azon a 2016-ban kiszivárgott listán is, amelyen Soros EP-beli szövetségeseit gyűjtötte össze egy tanácsadó cég. Az amerikai milliárdos által alapított Nyílt Társadalomért Alapítványok (OSF) képviselői pedig saját bevallásuk szerint is nagyjából heti rendszerességgel találkoznak az Európai Bizottság tagjaival.

Az Európai Néppárt szerepét két interjúban is firtatták. Az Indexnek a Szlovén Demokrata Párt EP-képviselője, Milan Zver azt mondta, a kritikus hangok ellenére valószínűtlen a Fidesz kizárása az EPP-ből, mivel Orbán Viktor ma sokkal erősebb, mint mondjuk négy éve. A Népszavának pedig Schöpflin György fideszes EP-képviselő beszélt arról, hogy körülményes és nem túl esélyes a Fidesz kizárása, de ha mégis megtörténne, talán komolyabban veszik majd Matteo Salvini olasz belügyminiszter ajánlatát egy nagy euro­kritikus csoport létrehozására az EP-ben. Schöpflin jelezte, ennek súlyos következményei lennének az EU-ra nézve, amiket ő is szeretne elkerülni. „Létrejön egy blokkoló kisebbség, ami megvétózza mondjuk az új költségvetést” – mondta, valamint kitért a biztosok megválasztásának várható nehézségeire is.

Összefogná az európai jobboldalt Steve Bannon

Alapítványt hozna létre Európában a francia Nemzeti Fronthoz hasonló bevándorlásellenes, populistának nevezett pártok támogatására Steve Bannon. Donald Trump amerikai elnök volt tanácsadója a Daily Beast portálnak elmondta, „A Mozgalom” nevű kezdeményezése a jövő évi EP-választásokra is koncentrálna, ahol felmérések alapján egyébként is a jobboldal megerősödésére lehet számítani. Célja, hogy az érintett pártokat tanácsadással, kutatásokkal és anyagi juttatásokkal is támogassa. Bannon szerint, ha létrejönne az EP-ben egy „jobboldali szupercsapat”, akkor egységes fellépéssel komolyan befolyásolni lehetne az uniós döntéseket. Bannon közölte, hason­lóan akarja befolyásolni az eseményeket, mint George Soros teszi, aki szerinte „briliáns, de gonosz”.