Külföld

Orbán Viktor: Bátorság kell, és józan ész

A kormányfő szerint a nemzeti érdeket kell keresni, a világgazdaság szereplőit pedig érdekeltté kell tenni hazánk sikerében

Polgári, decens, öntudatos kiállásra biztatta a magyar diplomatákat Orbán Viktor miniszterelnök a külképviseleti vezetők éves konferenciáján. A hétfői eseményen Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter önálló döntésekre biztatta a nagyköveteket, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig munkájuk nemzetpolitikai jelentőségét hangsúlyozta.

orban
A kormányfő arra biztatta a diplomatákat, mutassák be a potenciált, ami az elmúlt évek sikereiből következik (Fotó: Csudai Sándor)

A külképviselet-vezetők hétfői éves kongresszusát Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg, akiről az utána előadást tartó miniszterelnök elmondta: mindig olyan frontvonalon dobják be, ahol jelentős strukturális átalakításokra van szükség. Orbán Viktor hangsúlyozta, az államreform első szakaszának sikeres lezárása, és a kibővült portfóliójú külgazdasági és külügyi tárca áramvonalasítása után abban számítanak hazánk uniósbiztos-jelöltjére, hogy teremtse meg a modern viszonyoknak megfelelő kapcsolatot a biztos és a kormány között.

A miniszterelnök szerint az országgyűlési választások arra adtak felhatalmazást a kormánynak, hogy az irányvonal megtartása mellett a választók és az államigazgatás hatékonysága érdekében hajtson végre reformokat. Mind mondta, hazánknak sikerült végrehajtania azt a bravúrt, hogy radikális eszközökkel ugyan, de kezelni tudta az államháztartási hiányt, a szerkezeti átalakítások pedig azt biztosítják, hogy tartósan kikerüljünk a problémás költségvetésű uniós államok közül.

Hazánk nagyköveteinek olyan országot kell képviselniük, ahol a politikai stabilitás mellett folytatódik az államigazgatás és a gazdaság korszerűsítése – emelte ki a kormányfő, hozzátéve –, módszereink egy része még új, nem élvez közbizalmat Európában, ám a nagyköveteknek nem dolguk megvédeni a magyar pozíciót, hiszen a számok magukért beszélnek. A külképviseleti vezetőknek a miniszterelnök szerint az a feladata, hogy bemutassák azt a potenciált, ami az elmúlt évek sikereiből következik, és ragadjanak meg minden lehetőséget, amely munkahelyeket hozhat Magyarországra. „A világgazdaság szereplőit érdekeltté kell tennünk Magyarország sikerében” – tette hozzá.

Az ideológiai alapú külpolitika olyasmi, amit a nyugati világ a félnótásoknak talált ki – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy hazánk külpolitikájának központjában a nemzeti érdek áll, függetlenül az adott partner politikai rendszerétől és értékrendjétől. Hozzátette ugyanakkor, hogy hazánk szövetségi rendszere nem vita tárgya, hiszen uniós és NATO-tagságunkról is népszavazások döntöttek.

A sikeres külpolitikához a miniszterelnök szerint arra van szükség, hogy partnereink szemével lássuk hazánk szerepét a világban, s a valóságból, ne pedig vágyálmokból induljunk ki. Fontos, hogy megmutassuk, külföldről problémának látott döntéseink valójában a megoldás részét képezik. Mint mondta, a nagyköveteknek a józan ész mellett bátorságra is van szükségük, decens, polgári, öntudatos kiállásra.

Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy az orosz szankciók kérdésében a visegrádi négyek szintjén nem tudunk közös álláspontot kialakítani, mert hazánk számára ez elsősorban gazdasági kérdés, Lengyelország számára viszont történelmükre való tekintettel inkább biztonságpolitikai. Orbán Viktor szerint hazánkra azért fogják rá, hogy átvette az orosz gazdasági modellt, mert más álláspontot képvisel a szankciók kérdésében.

A miniszterelnök a bevándorlással kapcsolatban elmondta, hogy ebben a kérdésben minden, még nemzeti kézben lévő hatáskört meg is kell tartani. Hangsúlyozta, a sokszínű, ám homogén magyar keresztény kultúrkör megbontása nem érdekünk. Orbán Viktor kiemelte, hogy a tömeges bevándorlás támogatása helyett inkább a fejlesztési programok növelésével kellene segítenünk az unión kívüli országokat, hogy az emberek a szülőföldjükön tudjanak maradni, a munkaerő importálása helyett pedig inkább arra kellene költenünk, hogy a cigányságnak munkát adjunk.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy nagyköveteknek merniük kell dönteni legjobb tudásuk, nemzeti elkötelezettségük és az adott ország ismerete alapján, hiszen a hatékony nemzeti érdekképviselet megköveteli, hogy ne mindenről Budapesten döntsenek. A tárcavezető arra kérte a külképviselet-vezetőket, hogy egy-egy régió magyar diplomatái folyamatosan legyenek kapcsolatban és működjenek együtt, ez az információáramlás pedig annál fontosabb, minél távolabb vannak Budapesttől. Nem tudunk minden kérdésben közös álláspontot találni, de a V4 talán az unió egyik legsikeresebb regionális együttműködése, ahova folyamatosan kérik újabb országok a felvételüket, s jövő felveti a bővítés lehetőség Horvátország és Szlovénia felé – mondta a tárcavezető.

A magyar nemzetpolitika alapvető célja a nemzet fennmaradása – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy bármely, külhoni nemzetrész eltűnik, az az egyetemes magyarságot veszélyezteti. A határon túli megmaradáshoz a különböző kulturális-oktatási programok, valamint a közjogi egyesítés szükséges – emelte ki, majd bejelentette: 610 ezredik nemzettársunk is letette az esküt és 660 ezren kérvényezték az állampolgárságot, egyáltalán nem csökkent a kérelmek száma. Mint mondta, tartható célnak látja, hogy a ciklus cégéig „meglegyen” az egymillió új állampolgár. Az etnikai kitételeket nem tartalmazó magyar állampolgársági törvény abszolút támadhatatlan, emelte ki Semjén, hozzátéve, hogy a hazai törvény a románra épül, amely egyrészt hatékonyan működik, másrészt pedig ha Bukarest tömegével ad állampolgárságot az EU-n kívüli moldáviaiaknak, akkor se nekik, se az EU-nak nem lehet alapja minket támadni. A politikus kiemelte, hogy a határon túli közösségek képviselete mellett nem szabad megfeledkezni a diaszpóra magyarságának megmaradásáról.

A külképviselet-vezetők értekezletén csütörtök estig miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok tartanak előadást.