Orbán Viktor: Új Európa-politika kell

Négy kellemetlen igazsággal is szembe kell néznie az Európai Uniónak Orbán Viktor szerint. A magyar kormányfő a németországi Baden-Badenben, a Családi Vállalkozásokért Alapítvány (Stiftung Familienunternehmen) rendezvényén tartott félórás beszédet százötven német vállalattulajdonos előtt. Beszédében elmondta, minden EU-tagállamnak el kell végeznie a házi feladatát, „előbb-utóbb minden elköltött euróért, forintért meg kell dolgozni”. Az unió gondjainak megoldásához erős politikai vezetésre van szükség – magyarázta. Kijelentette, „energiaügyben az ár a legfontosabb kérdés, a klíma csak a második”, ugyanis a versenyhátrányt okozó magas energiaárak letöréséhez meg kell érteni: az alternatív energia finanszírozhatatlan - legfeljebb csak a Németországhoz hasonló gazdag országok engedhetik meg maguknak -, a nukleáris energia nélkülözhetetlen, az oroszokra pedig az energetika szempontjából mindenképpen szükség van. A negyedik kellemetlen igazság a bevándorlás problémaköre, s a kormányfő szerint a munkaerő-piaci és népesedési gondokat inkább jobb családpolitikával kellene orvosolni. Új Európa-politika kellene, de „nincs, aki meghirdesse, nincs, aki megcsinálja, az idő pedig ellenünk dolgozik, így ezt nekünk kell megcsinálnunk” – összegzett Orbán Viktor.

Gazdaságilag sikeresként és politikai fekete bárányként jellemezte hazánkat. Utóbbi jelzőt Orbán a mai európai politikai divatot meghatározó mainstreammel teljesen ellentétben álló értékeket valló új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos vitákra vezette vissza. „Az érzelgősség a győztesek kiváltsága, a többieknek állni és bírni kell” – kommentálta a német sajtó kritikáit. Mint mondta, hazánkban alacsony a költségvetési hiány, csökkent az államadósság, a külkereskedelmi mérleg „repül”, az idei növekedés pedig 3,2 százalék körül várható. Hozzáfűzte, hogy a német cégek óriási szerepet játszottak a magyar sikertörténetben. „Egyáltalán nem utáljuk a gazdagokat, azt gondoljuk, hogy gazdagnak lenni egyfelől jó dolog, másfelől követendő példa, és azokat, akik teljesítményt nyújtanak, sok pénzt keresnek, közben munkahelyeket teremtenek, s azokat biztatni kell, nem pedig büntetni magas adókkal”.

Az ukrán válsággal kapcsolatban a úgy fogalmazott: támogatjuk Ukrajna szuverenitását, hiszen elemi érdekünk, hogy legyen valami Oroszország és Magyarország között. „Nekünk volt közös államhatárunk a Szovjetunióval, nagy kaland volt, épp elég is volt belőle” – jegyezte meg. A miniszterelnök szerint az ukrán helyzetből vesztesen jön ki Ukrajna, az EU és egész Közép-Európa, de „Oroszország is rossz bőrben van, komoly veszteségei vannak, ám nyert is valamit, és azt most tartja. Ez a könyörtelen geopolitika. Nekünk csak veszteségeink vannak”. Ma ismét az amerikaiak és az oroszok „diktálják a táncrendet”, „Európának nincs saját stratégiája” – tette hozzá.

---

Sikerek a magyar gazdaságban
Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak Ukrajnát akarja megosztani, hanem vissza akarja szerezni Moszkva korábbi kelet-európai befolyását is – írta a Die Weltben Boris Kálnoky. A német konzervatív lapban megjelent írás szerint hazánkban különösen erős a csalódottság a Nyugatban, s Orbán Viktorra az a gyanú vetül, hogy Oroszországhoz „dörgölőzik”, ez azonban „így nem teljesen igaz”. Kálnoky szerint nem bölcs magatartás a gazdasági érdekek előtérbe kerülése a külpolitikában, ám mint írta, nem Orbán jelenti az Oroszországhoz kötődés veszélyét, hanem az, hogy bukása esetén a Jobbik kerül hatalomra. Az osztrák Die Pressében Peter Bognar eközben arról írt, hogy a magyar gazdaságpolitikát ugyan hevesen kritizálják, de sikeresnek tűnik. Mint írta, Magyarország GDP-növekedése kiemelkedőnek számít európai uniós viszonylatban: az osztrák IHS kutatóintézet 3,3 százalékos magyar növekedést vár az idénre, miközben az osztrák gazdasági növekedést 0,8 százalékra becsüli.