Külföld

Orbán Viktor: Nem tartozik másra hazánk irányítása

Új, összehangolt bevándorláspolitikát sürgetett Brüsszelben a kormányfő

A „sumákolós külpolitika” helyett őszinte és egyenes kapcsolatra törekszik európai partnereivel Orbán Viktor. A kormányfő brüsszeli látogatásán szó esett az ukrán helyzetről és az energiafüggőségről, valamint egy új bevándorláspolitika szükségességéről.

orban-tusk
A magyar miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (Fotó: MTI/Burger Barna)

„Mindenki szeretné tudni, hogy mi lesz. Mondtam nekik, hogy én is” – fogalmazott Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy brüsszeli látogatásán is Vlagyimir Putyin orosz elnök februári látogatásáról faggatták. A kormányfő az Európai Bizottság és az Európai Tanács új elnökével, Jean-Claude Junckerrel és Donald Tuskkal, valamint az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal és EP-frakcióvezetőjével, Manfred Weberrel találkozott. Az ukrán helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor tudatta, Magyarország világossá fogja tenni, hogy fontosnak tartja a nemzetközi jog tiszteletben tartását, de nem akar a magyar gazdaságnak ártó helyzetet. Mint mondta, Magyarországnak meg kell állapodnia Oroszországgal a hosszú távú földgázszállítási szerződésekről annak érdekében, hogy a magyar gazdaság működni tudjon. Hozzátette, bízik abban, hogy a megállapodás fő pontjairól Putyin látogatásán sikerül megegyezni. Orbán szerint a Déli Áramlat nem oldott volna meg minden problémát, azt viszont biztosan, hogy ne csak Ukrajnán keresztül érkezzen orosz gáz Magyarországra. „De ez már nincs, a problémák pedig itt maradtak, és helyettük csak ötletek vannak” – jegyezte meg.

A kormányfő szerint az EU-ban Oroszországot illetően „ahány ország, annyi álláspont”. „Húsz éve dolgozom azon, hogy mindenkinek elmondjam újra és újra nyugodtan, hogy mi, amikor beléptünk az Európai Unióba, akkor szövetségeseket választottunk, és nem főnököt” – hangsúlyozta azzal kapcsolatban, hogy „a kommunista korszakból származó örökség lehet az, hogy a külkapcsolatokra sokan úgy tekintenek, hogy valaki más majd megmondja Magyarországnak, hogy mit kell tennie”. Mint mondta, hazánknak nincs főnöke. Orbán Viktor hivatalba lépésük óta először folytatott kétoldalú egyeztetést Tuskkal és Junckerrel, mint mondta, egyenes és őszinte kapcsolatokra törekszik mindenkivel, mert nem szereti a „sumákolós külpolitikát”, s a különböző álláspontok tisztázása rövid távon konfliktusokhoz vezethet ugyan, de hosszabb távon bizalmat teremt.

A kormányfő hangsúlyozta, tisztázták a bevándorlással kapcsolatos álláspontunkat, ami nem egyezik az „európai szélsőjobboldaléval”, ám az erre vonatkozó európai szabályozás nem ésszerű. Orbán Viktor szerint azért kellenek „a mainál értelmesebb szabályok”, mert a Balkán felől a „megélhetési bevándorlók” útvonala Magyarországon keresztül vezet a Nyugatra, „és ezért a magyar ügy minden európai országnak fontos kell, hogy legyen”. A kormányfő szerint új, közös bevándorláspolitikára van szükség, és „jelentős a fogadókészség” arra, hogy a következő EU-csúcson eredményeket érjenek el. A devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban a kormányfő elmondta, „a magyar példát mindenkinek ajánljuk, bár nem mondjuk, hogy könnyű lesz lemásolni”.


Európai uniós intézet dolgozta fel Magyarország viszonyát Oroszországgal
Elemzés a magyar politikáról

Uniós országok, köztük hazánk Oroszország-politikájáról közölt elemzéseket a European Council on Foreign Relations (ECFR). A Magyarországról szóló cikk – amelyet Hegedűs Dániel, a Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik intézet kutatója jegyez – azzal a véleménnyel indul, hogy az ukrajnai helyzet nem erősítette meg a konfliktus által legjobban érintett visegrádi országok biztonsági együttműködését, azaz a V4 „mint stratégiai szövetség, elvesztette az értékét”. Magyarországot minőségileg más szálak kötik Oroszországhoz, mint más visegrádi országokat a kutató szerint, s ennek része a paksi beruházás és az energiafüggés is – az olaj 99 százaléka, a gáz 74 százaléka onnan jön.

Hegedűs szerint a „Putyin-barát nyilatkozatok” és a tusványosi beszéd sem rengette meg annyira a Nyugatot, hiszen a szavak helyett a tetteket nézték, a külpolitika azonban a Külügyminisztérium átalakításával még inkább oroszbarát irányba fordult. Mint írta, a Fidesz „kezdi ennek megfizetni az árát”, Hegedűs az orosz kapcsolat erősödésével hozza összefüggésbe az amerikai kitiltási ügyet is.

Budapestnek egyensúlyoznia kell érdekeit a Nyugat és Moszkva között. Mint írta, Washington után Európának is „ideje bekeményítenie”, hazánk pedig nem kockáztathatja meg, hogy elszigetelődjön az EU-tól és a NATO-tól. Hegedűs szerint Angela Merkel német kancellár látogatása jó alkalom az egyenes beszédre.