Külföld

Orbán Viktor: Kibékültünk a hollandokkal

Két hét múlva lehet közösen gondolkodni az EU reformja kapcsán a magyar miniszterelnök szerint, aki ugyanakkor bejelentette, hogy rendeztük nézeteltérésünket Hágával

Emmanuel Macron francia elnök és Jean-Claude Juncker javaslatait támogatja Angela Merkel német kancellár; Donald Tusk EP-elnök az egység híve, a magyar miniszterelnök szerint még nagyon az elején vagyunk az uniós reformfolyamatnak, ellenben beszélt a holland kormánnyal való nyilatkozatháború végéről.

Orbán 20170930
Az uniós csúcsra érkező kormányfő az észt fővárosban (Fotó: MTI - Miniszterelnöki Sajtóiroda - Szecsődi Balázs)

Visszatérhet az akkreditált magyar nagykövet Hágába, lezárult a konfliktus – közölte a tallinni uniós csúcsra érkező magyar miniszterelnök. Orbán Viktor hozzátette, hogy beszélt Mark Rutte holland kormányfővel is, akivel tulajdonképpen kedvelik egymást, és sok kérdésben egyetértenek. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek elmondta: a nagykövet szombaton visszatér állomáshelyére; s hozzáfűzte: örül, hogy Hollandia is belátja, hogy a két ország kapcsolatába nem fér bele a másik ország és a terroristák közötti párhuzam.

Orbán a csúcs előtt beszélt az EU-t érintő legújabb javaslatokról, mondván, mindenki máshogy képzeli el a versenyképesség fokozását. Sok javaslat van az asztalon, ezeket két héten belül az Európai Tanács elnöke rendezi majd össze – mondta, Donald Tusk azon közleményére célozva, amelyben az elnök valódi megújulást ígért, hozzátéve, az EU jövőjéről folytatandó vita nem verseny, nem az „Eurovíziós Dalfesztivál”, ezért mindenki jobban járna, ha egy dallamot fújna a többiekkel.

Orbán ugyanakkor rámutatott: nem csak a francia elnöknek vannak reformötletei – utalt Emmanuel Macron közös uniós pénzügyminiszterről és kétsebességes EU-ról szóló víziójára, amelyet Angela Merkel német kancellár egyébként csütörtök esti tallinni nyilatkozatában azzal a kijelentésével üdvözölt, hogy nagy az egyetértés hazája és Franciaország között. Hanem a portugál miniszterelnök és – a Merkel beterjesztésében szintén támogatott – Jean-Claude Juncker EB-elnök is tett javaslatot. Utóbbival a V4-ek képviselői egyébként várhatóan még az ősz közepén találkoznak.

Bár egyes szakértők már előre jelezték, hogy a csúcs eredeti témáját, a digitalizációt háttérbe szoríthatják aktuálisabb ügyek, s így a lassan döcögő Brexit is markánsan szerepelt a listán, a magyar miniszterelnök a digitalizációról is beszélt. Közölte: e téren a soros uniós elnökséget ellátó Észtország a legjobb, de hazánknemzeti hatáskörben szintén sokat fejlesztett. Emellett kérdésre válaszolva közölte, megérti a Tolna megyei Őcsényben a migráns gyermekek táboroztatása ellen tiltakozók aggodalmait.


Egyetértés Budapesttel a határvédelem kapcsán

Közös gondolkodás kezdődött a magyar kormány és a német politikai szereplők között arról, hogyan lehetne minél délebbre tolni az „európai védelmi vonalakat”, támogatni az afrikai tranzitországokat, hogy meg tudják állítani a migrációt – mondta az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi stuttgarti tárgyalásai után. Szijjártó a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Zöldek és a liberális FDP magas rangú politikusaival is egyeztetett. Elmondta, a német politikai vezetők, irányultságuktól függetlenül, pozitív hangnemben beszéltek a magyar határőrizeti intézkedésekről, elismerik azok szükségességét és jogosságát. Hozzátette, az illegális migráció bizonyos aspektusaiban fennáll a vita a német politikai vezetéssel, de a határvédelem alapvető kérdésében egyetértés mutatkozik. Szijjártó gazdasági tárgylásokat is folytatott Baden-Württemberg tartományban, s nyilatkozott arról is, hogy a digitális átalakulással kezdődött „új világgazdasági korszak” kihívásaira közösen kell keresni a válaszokat. (ŐM)


Litván kiállás hazánk mellett kvótaügyben

Nyílt levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez tizenhét litván parlamenti képviselő, kérve, ne szankcionálják a migránskvótákat megtagadó tagállamokat, Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot. A levelet hazánk vilniusi nagykövetségéhez is eljuttatták. Noha 17 képviselő a 141 fős litván törvényhozásban (Seimas) több mint tízszázalékos arány, a hír nem kapott nyilvánosságot Litvániában. A hazánk érdekében fellépő képviselők zöme az ellenzéki oldalon lévő konzervatív, Hazáért Unió-Litván Keresztény Demokraták (LKD) párt tagja, a többiek a kormányzó Földműves- Zöld Unió (FZU),  az ellenzéki Liberális Mozgalom és a Litvániai Lengyelek Választási Szövetsége tagja. Köztük van a Seimas litván–magyar baráti tagozatát vezető Kestutis Glaveckas is. Levelükben többek között felhívják a figyelmet, hogy a bevándorlók elosztását ellenző tagállamok véleményének figyelmen kívül hagyásával döntöttek a kvótáról, s kiemelték a nemzetbiztonság jelentőségét is a jelenlegi terrorveszély tekintetében. (ŐM)