Orbán Viktor: Hazánk segíthet a balkáni útvonal országainak

Magyarország már nem a bevándorlók balkáni útvonalán fekszik, ezért megfigyelőként vett részt az erről szóló vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozón, ám kész felszerelésekkel, technikai eszközökkel segíteni az érintett országokat – mondta Orbán Viktor kormányfő tegnap. Tájékoztatott arról is, hogy a résztvevők megállapodásának értelmében hazánk is kijelöl egy összekötőt az Európai Bizottsággal való koordinációra. A késő éjszakába nyúló tanácskozáson tizenhét pontos megállapodást fogadtak el. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a migránsok elhelyezésének problémáját hangsúlyozta, de a dokumentum szól az országok közti jobb együttműködésről, valamint a határok védelméről is. Megállapodtak, hogy felhagynak azzal a gyakorlattal, hogy egyeztetés nélkül szállítják szomszédjuk határára a migránsokat.

„A tanácskozás sokkal inkább a migrációs nyomás kezeléséről, mintsem annak megállításáról vagy mérsékléséről szólt” – nyilatkozta lapunknak Janez Jansa volt szlovén jobboldali kormányfő. Az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt elnöke szerint a Szlovéniának ígért „négyszáz rendőr is inkább gesztust jelent, nem pedig a kialakult helyzet valódi javítását”. Már hónapokkal ezelőtt azokat a kérdéseket kellett volna felvetni, amelyekről végül is vasárnap egyeztettek az állam- és kormányfők a balkáni útvonalról Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint. Az Euró­pai Néppárt frissen megválasztott alelnöke lapunknak elmondta, fontos előrelépést jelent, hogy a résztvevők végre valós problémákat megfogalmazva igyekeztek válaszokat adni, így többek között „kimondták a külső határok védelmének fontosságát, a regisztráció szükségességét, a menekültstátusra jogosultak és a gazdasági bevándorlók megkülönböztetését és ez utóbbiak visszafordítását, elismerték mindannak a fontosságát, amit a magyar kormány nyár óta mond”. A magyar kormány által kulcskérdésnek tartott görög határvédelemről konkrét megállapodás ugyan nem született, a Frontex segítségének igénybevétele, illetve a török féllel közös akcióterv kidolgozása azonban üdvözlendő, tette hozzá.

Horvátországban a hét végén minden eddigi rekord megdőlt, szombaton éjféltől egy nap leforgása alatt tizenegyezer-ötszáz migráns érkezett az országba Szerbia felől. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter tegnap a Delo című lapnak nyilatkozva elítélte a szlovén kerítésépítés lehetőségét, amelyet a ljubljanai vezetés pedzegetett a napokban. A tárcavezető szerint az sem járható út, hogy kétezer-ötszázra korlátozza az egy nap alatt általa befogadott migránsok számát, miközben Horvátországba tíz­ezren jönnek naponta. A tanácskozás után a szerb lapok azt találgatták, hol akarják elhelyezni azt a százezer migránst, akinek a befogadásáról megegyeztek a politikusok. Ötvenezer jut a görögöknek, ötvenezerről pedig Szerbiának és Macedóniának kell gondoskodnia; a szerb sajtó szerint a migránsok egyik országban sem akarnak maradni, de ha választani kell, akkor inkább Szerbia.

Angela Merkel német kancellár tegnap Nürnbergben, egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy jóval nagyobb következetességgel és szigorral kell hazatelepíteni a menedékre nem jogosult migránsokat. Hangsúlyozta: a válság nem attól alakult ki, hogy Németországban „valaki azt mondta, szeretnénk több százezer menekültet”, hanem mert elviselhetetlen az élet azokban a régiókban, ahonnan ezek az emberek jönnek.

A migrációról is beszéltek az uniós Külügyek Tanácsának tegnapi luxembourgi ülésén, ahol Kovács Ádám Zoltán külügyi helyettes államtitkár a humanitárius szempontok mellett a külső határok védelmének elsődlegességét hangsúlyozta.