Külföld
Orbán Viktor: Csak önkéntes alapú lehet a migránsok uniós áttelepítése
Elérte legfőbb célját a magyar diplomácia a kormányfő szerint, nem lesz kötelező kvóta az Európai Unióban
Véget ért péntek délutánra az Európai Tanács kétnapos ülése: ennek eredményeképpen az uniós állam- és kormányfők, valamint Ahmet Davutoglu török miniszterelnök által megkötött egyezmény március 20-án lép életbe „ideiglenes és rendkívüli hatállyal”, ezt követően pedig vissza fogják küldeni a Törökországból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Kezdetben hetvenkétezer menekültet telepítenek át önkéntes alapon az Európai Unió tagállamaiba. Az EU beleegyezett, hogy felgyorsítja a Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához már felajánlott hárommilliárd euró kifizetését. Amennyiben ezek a források kezdenek kimerülni, és az eredmények is megfelelők, akkor az EU 2018 végéig további hárommilliárd eurót nyújt a törökországi menekültek ellátására. A dokumentumban hangsúlyozták, a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése kizárólag akkor lehetséges június végéig, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének. Új lendületet adnak a török EU-csatlakozási tárgyalásoknak, és június végéig megnyitják a tárgyalások költségvetési fejezetét.
„Elértük a célunkat”
A magyar diplomácia elérte céljait - így értékelte a megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök. „A legnagyobb veszélyt kibekkeltük” - fogalmazott, utalva mindenekelőtt arra, hogy a megállapodás értelmében a menekültek befogadása a jövőben csakis önkéntes alapon történhet. Kijelentette: az elmúlt fél év legnagyobb sikere az a politikai döntés, amely szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonalon már a törökökkel való megegyezést megelőzően visszaállították a határellenőrzést. Hozzátette: a megállapodásra azért volt szükség, mert a migránsáradatot a nyugat-balkáni útvonal ellenőrzésével a görög-macedón és a görög-bolgár határon sikerült megállítani, ezért a helyzet Görögországban tovább romlott. Ezt mindenáron meg kell akadályozni, és ha nincs uniós összefogás, akkor Görögországot el is veszthetjük mint stabil uniós országot - hangsúlyozta a kormányfő. Emlékeztetett, Magyarország a visegrádi államokkal mindvégig a leghatározottabban ellenezte a menekültek kötelező befogadását. A kulcsország azonban jelenleg Macedónia, amelynek minden segítséget meg kell adni határvédelmi képességének fenntartására. A kormányfő utalt arra a magyar diplomáciai célra is, hogy Ukrajna - mint arról Brüsszelben előzetes egyezség született - előbb jut vízummentességhez, mint Törökország – ez pedig hazánk számára baráti, politikai és erkölcsi kérdés. Hangsúlyozta továbbá, Törökország felé Magyarország semmilyen olyan pénzügyi kötelezettséget nem vállal, amely elviselhetetlen terheket róna az országra.
Merkel optimista
Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke szerint kiegyensúlyozott egyezményt sikerült tető alá hozni, amely elfogadható a felek mindegyike számára. Tusk mindazonáltal hangsúlyozta, a törökökkel való megállapodás csak egyik eleme az unió átfogó migrációs stratégiájának. Kifejtette, szükség van az EU külső határainak megerősítésére, a nyugat-balkáni migrációs útvonal zárva tartására és a schengeni rendszer védelmére. Négyezer ember fog dolgozni a migrációs megállapodás végrehajtásán, az Európai Bizottság uniós koordinátort nevez ki az egyezményben foglaltak megvalósításának biztosítására - közölte Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke.
A menekültválság komoly kihívások elé állította Európát, de a megállapodás képessé teheti az Európai Uniót a krízis kezelésére - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozót követően. Merkel kifejtette, az egyezmény kemény csapást jelent az embercsempészek üzleti modelljére. „Reméljük, hogy véget ér az irreguláris bevándorlás” - mondta. A kancellár mindazonáltal elmondta, az égei-tengeri migrációs útvonal felszámolása még nem jelenti azt, hogy teljesen megoldódott a menekültválság.
„Nagyon fontos, történelmi jelentőségű megállapodás született” – fogalmazott Ahmet Davutoglu török kormányfő. Hangsúlyozta, országa közös sorson, közös kihívásokon és közös jövőn osztozik az Európai Unióval. Mint mondta, a tanácskozáson tisztességes egyezményt sikerült kötni a menekültválság jelentette költségek és terhek megosztásáról.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az első nap végén arra figyelmeztetett, hogy nem szabad összekapcsolni a Törökországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokkal a migrációs megoldást, az EU-nak partneri, nem pedig függőségi viszonyra van szüksége Törökországgal.
Kritikus ellenzék
A kötelező betelepítési kvótákról szóló népszavazás visszavonására szólította fel a miniszterelnököt Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke pénteken közleményben. Az ellenzéki párt szerint a közös európai megoldás megszületésével okafogyottá vált az „eredetileg is hazug” kvótaügyi népszavazás. Úgy látják, Orbán Viktornak már „nincs mi ellen uszítania és hangulatot keltenie”. A Jobbik szerint nem lehet áttörésként értékelni a megállapodást. Z. Kárpát Dániel alelnök „elképesztőnek„ nevezte, hogy egyes kormánypárti vezetők már lényegesen megengedőbbek az önkéntes szétosztási mechanizmusokkal szemben. Nincs jó vagy rossz kvóta, az önkéntes kvótát „a kötelező kvóta előszobája”, amely „hozzájárul Európa idegen kultúrával történő elárasztásához” – írta közleményében.
A Magyar Liberális Párt üdvözölte, hogy megszületett a megállapodás, amelynek a feltételei is átláthatóbbá váltak, ám a párt szerint a megállapodás még távol van.