Külföld

Orbán Viktor: A tét ma már Európa

A baloldal a nemzeti keretek felszámolásának lehetőségét látja a migrációban – Augusztus végéig felépül a magyar határkerítés

A törvénytelen bevándorlás Magyarországot és Európát egyaránt fenyegeti, veszélyt jelent közös értékeire, kultúrájára és sokszínűségére is – jelentette ki tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor. A kormányfő szerint az unió nem képes megvédeni polgárait, a baloldal pedig a nemzeti keretek felszámolásának lehetőségét látja a migrációban.

Orbán 20150726
Nem leszünk Közép-Európa Marseille-je. Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László (Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd)

Régi harcostársait és a székely zászlókat is külön köszöntötte a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor utolsó napján Orbán Viktor. A kormányfő szerint az illiberális demokráciáról szóló tavalyi tusványosi beszédének „zajos sikere túl magasra tette a mércét”, az idén azonban nem szeretett volna „brazilos cseleket” bevetni.

„Ki gondolta volna egy éve?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök olyan jelenségekre vonatkozóan, mint hogy elnéptelenedett francia katolikus templomokból válhat mecset, hogy a szabad kereskedelmi tárgyalások a korábban véltnél szélesebb körű amerikai lehallgatások ellenére is folytatódnak, hogy Európa a fegyvertelen bevándorlóktól sem tudja megvédeni határait, és hogy hazánk vált az Európai Unió második leggyorsabban növekvő gazdaságává. Ezzel kapcsolatban kifejtette: „a jövőről való gondolkodás nem távolba nézési verseny, a múlt megértésének versenyében az győz, aki gyorsabban és bátrabban vonja le a tanulságokat”.





Az unió nem véd meg

Orbán Viktor szerint az újkori népvándorlásban sűrűsödik össze a világ helyzete. Az észak-afrikai országok szétesésével megszűnt az a védvonal, amely megvédte Európát, felfogta az Afrika belseje felől érkező néptömegeket. „Az igazán komoly fenyegetés nem a háborús övezetekből érkezik, hanem Afrika mélységeiből” – mutatott rá a kormányfő, és arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi népvándorlási hullám csak a kezdet. „Így számunkra a tét ma már Európa. Az európai polgár életmódja, az európai értékek és az európai nemzetek megmaradása vagy eltűnése, még pontosabban felismerhetetlenségig való megváltozása” – folytatta a kormányfő. Ami a magyar álláspontot illeti, „azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna, de van valami, amit nemcsak szeretnénk, hanem akarunk, mert csak tőlünk függ: meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot”.

A miniszterelnök szerint az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát, amely „végletesen meggyengítheti, sőt, felszámolhatja a nemzeti kereteket, ezzel pedig a baloldal történelmi távú célja is teljesül”. „Míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek az emberek, ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat” – állapította meg Orbán Viktor, aki szerint ha 2014-ben a baloldal alakított volna kormányt, néhány év múlva rá se ismernénk Magyarországra, hazánk ugyanis olyan lenne, mint „egy nagy menekülttábor”, vagy „Közép-Európa Marseille-je”. Megjegyezte, jó néhány brüsszeli pénzügyi és politikai erőközpont is abban érdekelt, hogy eltöröljék a nemzeti kereteket, felszámolják a nemzeti identitásokat.

A kormányfő arról is beszélt, hogy bár az Európai Unió „önmagában nagyszerű siker”, most nem tudja megvédeni az európaiakat az illegális bevándorlók tömegétől. Mint mondta, az EU sokáig valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, ám a pragmatizmusról ideológiai rögeszmére váltott. „Amit mi, magyarok csinálunk, kétségkívül sikeres, de mivel nem illik bele Brüsszel ideológiai elképzeléseibe, vagyis nem gyengíti, hanem erősíti a magyar nemzeti és állami szuverenitást, onnan nézve mégis kárhoztatandó” – fogalmazott.

Magyarország 2008 után elsőként szorult mentőcsomagra, ám 2010 után mégis eljutott oda, hogy adóssága nem nőtt, hanem csökkent, és soha nem kért kedvezményt vagy haladékot semmilyen adósságára, ez pedig büszkeségre ad okot. A kormányfő kiemelte továbbá a lakossági devizahitelek kivezetését és a korábban privatizált közszolgáltatók újra közösségi vagyonná való visszavételét is.





Magyarország harapófogóban

Orbán szerint Magyarország nem szeretné megismételni az elmúlt évtizedek „multikulturális kísérletét” a más kultúrkörből származó tömegek befogadásával. Fel kell ismernünk továbbá az összefüggést a bevándorló tömegek és a terrorizmus térnyerése, valamint a munkanélküliség súlyosbodása között. Végül rendőrségi statisztikák és az ENSZ adatai is igazolják, hogy ahol sok a bevándorló, ott csökken a polgárok biztonsága, növekszik a bűnözés. Példaként említette, hogy „Svédország a nemi erőszakok számában második helyen áll a világon a dél-afrikai Lesotho után”, továbbá „Olaszországban 2012-ben a bűncselekmények negyedét a bevándorlók követték el”.

Magyarország „harapófogóba” került: délről érkeznek az újabb bevándorlók, és fennáll a veszélye, hogy nyugatról is visszaküldik az innen távozott bevándorlókat Magyarországra. Ezt a kettős nyomást az ország nem bírja ki – mutatott rá Orbán Viktor. Majd beszédének végén ismertette a nemzeti konzultáció eredményét is. A kiküldött nyolcmillió kérdőívből egymilliót küldtek vissza, s a válaszadók nagy többsége a szigorúbb szabályozás és az óvintézkedések mellett foglalt állást.

A beszédet követő fórumon a kormányfő hangsúlyozta, augusztus 31-ig megépül a kerítés hazánk déli határán, az ettől eltérő adatok érvénytelenek. „Az eddigi tapasztalatok alapján egyhatodára, egyhetedére csökken azonnal az illegális határátlépők aránya az ilyen határzárak kialakításával” – közölte.





Nemzetpolitikai építkezés

A román–magyar kapcsolatokról „semmi boldogítót” nem tudott mondani. Kifejtette, 2012 után megváltozott az addig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés, nem is emlékszik arra, hogy „vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna Magyarországba, mint azóta”. Hazánk ugyanakkor „minden népnek és választott vezetőjének megadja a tiszteletet”, ha megnyílik a lehetőség a kapcsolatok helyrehozására Bukaresttel, „mi, magyarok készek vagyunk felvenni a fonalat”. Hangsúlyozta, a ciklus négy évét a nemzetpolitikai építkezésre szánja. A marosvásárhelyi orvosképzéssel kapcsolatban beszélt arról, hogy az ágazati politikákat Kárpát-medencei méretekben is meg kell valósítani, lehet szakiskolát nyitni Kolozsvárott, vagy bárhol, ahol erre igény van. „Amíg a jelképeinket minden fenyegetés, tiltás, rosszallás ellenére minél többen használjuk, annál inkább a mi álláspontunk kerekedik felül” – mondta a külhoni jelképhasználatról szóló kérdésre.

A miniszterelnök beszélt Lengyelországról is, amely politikai elitjét és versenyképességét illetően is kirobbanó formában van. A mi érdekünk a lengyelek sikere, s a „két jó barát” tétel annak ellenére is igaz, hogy nem minden világpolitikai kérdésben találkozik a véleményünk vagy az érdekünk. Az ukrán helyzetet illetően megerősítette, hogy Magyarország nem fog lemondani a kárpátaljai magyarság törekvéseinek támogatásáról, ideértve nyelvi jogait és az autonómiát is.


A nemzeti konzultáció eredménye

- A válaszadók kilencvenöt százaléka szerint a bevándorlás helyett a magyar családokat kell támogatnia a kormánynak
- Kétharmaduk aggasztónak tartja a terrorizmus térnyerését
- A válaszadók nyolcvan százaléka szerint a bevándorlóknak maguknak kell fedezniük az itt-tartózkodásuk költségeit
- Háromnegyedük szerint az illegális migránsok veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit és megélhetését
- Négyötödük Brüsszel megbukott politikája helyett szigorúbb szabályozást vár a kormánytól a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében


Röviden
Szellemi mozgósításnak és veszélynek is nevezték a beszédet

- A kormányfő egyre veszélyesebb Európára nézve Ujhelyi István szerint. Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint Orbán elzárja a magyarokat az európai közösségtől. Hasonlóan nyilatkoztak a liberálisok is, Fodor Gábor pártja szerint Európát nem a bevándorlóktól, hanem Orbántól kell megvédeni. Az LMP társelnöke, Schiffer András közölte: a kormányfő Brüsszelben, Berlinben és Washingtonban legyen bátor, s hisztériakeltés helyett inkább közös európai megoldást szorgalmazzon. Orbán „egy ügyű lett”, mondta a DK szóvivője, Gréczy Zsolt, szerinte ugyanis a kormányfő csak egy ügyről, a bevándorlásról beszél, „vak és süket” hazánk valós problémáira. Hajdu Nóra, az Együtt tagja szerint a kormányfő elképesztő és hajmeresztő állításokat tett.

- A Jobbik szerint, ha a miniszterelnök valóban a nemzetek önrendelkezésén alapuló Európáért és „a magyar Magyarországért” aggódik, akkor kezdeményeznie kell az önálló határőrség visszaállítását és annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a gazdasági céllal Magyarországra érkező migránsok visszafordíthatók legyenek. A párt frakcióvezető-helyettese, Z. Kárpáti Dániel szerint a kormány csak szavakban bátor, tettekben megalkuvó.

- Elfogadhatatlan, hogy az ellenzéki pártok továbbra is bevándorláspártiak - reagált a kritikákra Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Hangsúlyozta, a Fidesz támogatja Orbán Viktor törekvéseit, hogy megvédje Magyarország és Európa határait, s a kormányt arra kérik, továbbra is minden lehetséges eszközzel lépjen fel az illegális migráció ellen. A miniszterelnök beszéde olyan volt, amit egy tabukat nem kerülgető, szókimondó, hazájáért aggódó politikus mondhat - írja közleményében a KDNP, hozzátéve, „a nemzeti érdekek egyben európaiak, hiszen Magyarországot ezeréves történelme és kultúrája minden szála ehhez köti”.

- A Nézőpont Intézet gyorselemzése szerint a miniszterelnök szombati, tusványosi beszédének legfontosabb üzenete, hogy a magyar kormány hosszú távon elkötelezett a migráció megállítása mellett, és az Európai Unióban még határozottabban áll majd ki a „modernkori népvándorlással” szemben. Fodor Csaba ügyvezető hangsúlyozta, a nyugat-európai gondolkodás kezd fordulóponthoz érni a migrációt illetően, mások mellett David Cameron brit kormányfő és német politikusok is Orbánéhoz hasonló véleményen vannak. Úgy értékelték, időszerű a kormányfő beszéde, szellemi mozgósítást jelent a kialakult európai vitában.

- A román külügyminisztérium „revizionista jelképek népszerűsítésének” nevezte, hogy Orbán Viktor Facebook-oldalán a Tusványosról készült hangulatképek között egy fotón egy jelvényárus – Nagy-Magyarországot is megjelenítő – portékáját ábrázolta, egy másikon pedig székely zászlók voltak láthatók. A „revizionista jelképek népszerűsítése” a bukaresti diplomácia szerint ellentétes az 1996-os magyar–román alapszerződés és a 2002-ben megkötött 21. századi stratégiai partnerség szellemével, és „semmiképp sem járulnak hozzá” annak a bizalmi légkörnek a helyreállításához, amelyet Orbán szombaton javasolt.

- Románia és Magyarország is tagja „a NATO-nak, az Európai Uniónak, egymáshoz fűződő kapcsolatát pedig arra a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapoznia, amely ezt a két szervezetet jellemzi. Persze Orbán úr az idén mérsékeltebb volt a korábbiaknál” – mondta Mircea Dusa román védelmi miniszter. A román–magyar viszonyban, gazdasági és társadalmi együttműködésben is tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog alapelveit, a kétoldalú szerződéseket – tette hozzá a miniszter a kormányzó szociáldemokraták Maros megyei szervezetének tanácskozásán.