Orbán: Ez nem szolidaritás

Magyarország nagyra értékeli Jordánia stabilitását, a szélsőségek és a terrorizmus elleni elvi kiállását és áldozatvállalását – mondta Kövér László házelnök, aki az Országházban fogadta Fejszál El-Fájez jordán szenátusi elnököt. Fejszál El-Fájez tárgyalt Orbán Viktorral is, aki biztosította róla: a kormány minden eszközzel támogatni fogja a jordán–magyar és a jordán–uniós kapcsolatot. (ŐM) (Fotó: MTI - Illyés Tibor)

Miután az Európai Bizottság elnöke szerdai válaszlevelében elutasította, hogy Brüsszel a magyar kérésnek megfelelően megtérítse a magyar határkerítés költségeinek felét, Orbán Viktor kemény viszonválaszt küldött neki. Leszögezte, megelégedéssel nyugtázta, hogy Juncker elismeri a határvédelemért tett magyar erőfeszítéseket, amelyek egyébként az elmúlt két évben jelentős többletterhet jelentettek a költségvetésnek. Emlékeztetette a luxemburgi politikust, hogy Magyarországnak mindig is olyan országként kell viselkednie, ahol ugyan schengeni határ húzódik, de ahová földrajzi okokból csak úgy érkezhetnek migránsok, hogy más európai uniós tagállamban lépték át az unió határait, elsősorban Görögországban. „Ezért Magyarország eddig sem vett részt, és ezután sem kíván részt venni olyan projektekben, amelyek ezt a kérdést nem teszik nyilvánvalóvá” – hangsúlyozta.

Orbán szerint Juncker elképzelése a szolidaritásról nem áll összhangban sem az uniós jogszabályokkal, sem az európai hagyományokkal és a magyar történelemmel.

Emlékeztetett, hazánk nem rendelkezik gyarmattartó múlttal, mint egyes nyugat-európai országok, amelyeknek ebből fakadó kötelezettségeik vannak, és bevándorlók országává váltak. Magyarország azonban nem bevándorlók országa, nem kíván azzá válni, és nem is fogadhatja el, hogy erre kényszerítsék – nyomatékosította a kormányfő. Hozzátette, Juncker interpretációja a szolidaritásról nem más, mint hogy bevándorlók országává alakítsa át Magyarországot a magyar emberek akarata ellenére, ez pedig nem szolidaritás, hanem erőszak.

Orbán Viktor „értetlenül áll” Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között. „Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg. A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégei- nél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is” – írja a miniszterelnök, s végezetül leszögezi: „Megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait”. Orbán szerint a tömeges illegális migrációt csak fizikai akadályokkal lehet feltartóztatni, az Európai Bizottság azonban a védelem helyett csak a migránsok befogadását támogatja.

Levele végén elismételte a kormány kérését, hogy az EU fizesse ki a határvédelmi intézkedések, így a kerítés költségeinek felét, 135 milliárd forintot. Emlékeztetett: a költségeket a magyar adófizetők állták, pedig a kerítés az uniót is védi.

Röviden

Felelőtlen volt az Európai Bíróság a kvótaperben Szijjártó Péter szerint. A külügyminiszter az uniós védelmi és külügyminiszterek tallinni informális egyeztetésén újságíróknak azt mondta, fontos megvizsgálni a döntés tartalmát, miután az nem mondja ki, hogy Magyarországnak be kellene fogadnia illegális bevándorlókat.

Lengyelország nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését – jelentette ki Witold Waszczykowski külügyminiszter. Waszczykowski a lengyel rádiónak nyilatkozva Dimitrisz Avramopulosz uniós menekültügyi biztos előző napi fenyegetésére reagált, amely szerint ha Lengyelország, Csehország és Magyarország nem kezdi el végrehajtani a menekültek kötelező áthelyezéséről szóló határozatot, az Európai Bizottság fontolóra veszi, hogy panasszal fordul az uniós bírósághoz. „Védekezni fogunk, mert Lengyelország biztonsága fontosabb, mint az európai intézmények ilyen típusú meggondolatlan döntései” – mondta.

Nem szabad fenyegetőzni az uniós támogatások csökkentésével a német belügyminiszter szerint. Ha Magyarország nem tartja be az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérőket az uniós tagállamok között elosztó mechanizmusról, akkor az Európai Bizottság mérlegelheti a kötelezettségszegési eljárás megindítását – nyilatkozta Thomas de Maiziere. Szerinte nagyon rossz állapotban lenne az EU, ha egy ítélet érvényesítéséhez csökkenteni kellene a támogatásokat.

„Politikai okokból visszaéltek az Európai Bírósággal” – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak. Hozzátette, hogy az ítélet ugyan jogerős, de nem kényszeríti semmilyen új intézkedésre Magyarországot és Szlovákiát. Inkább az igazán „lényeges dolgokról kell beszélni”, arról, hogy a „fősodorbeli” európai politikában és a sajtóban a szolidaritás és a bírósági döntés ügye körül megmutatkozó „képmutatás” megmérgezi az uniós tagállamok közötti jó légkört – mondta Balog Zoltán.

„Belgium nem fogad be minden bevándorlót, de az arra rászorulóknak megadja a menedékjogot” – szögezte le tegnap Jan Jambon belga belügyminiszter. Mint mondta, ezt a Brüsszel közterületein táborozó migránsok körében egyre sűrűbben folytatott rendőrégi ellenőrzésekkel világossá kívánják tenni. Brüsszel északi pályaudvarának környékén száznál több rendőr bevonásával tartott csütörtöki ellenőrzés folyamán a hatóságok 44 illegális, érvényes okmányok nélküli migránst állítottak elő.

Hazaküldené a menekülteket a német jobboldali liberális FDP elnöke. „Nem kell feltétlenül beilleszteni a menekülteket a német társadalomba, és vissza kell küldeni őket, ha hazájukban helyreáll a biztonság, és nem felelnek meg az új bevándorlási törvénynek, amelyet a következő szövetségi parlamentnek kell megalkotnia – nyilatkozta Christian Lindner.