Külföld
Orbán: Európának muszáj megújulnia
A magyar kormányfő szerint az újkori népvándorlás tüzére olajat öntenek a migránsokat meghívók, de a referendum eloltja azt
Az „alapító atyák” egyikeként mondott ünnepi köszöntőt az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem fennállásának 15. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Orbán Viktor.
Elmondta, az Andrássy Egyetem is olyan kezdeményezés, amely összeköti a Duna-menti népeket. Hangsúlyozta, a Duna völgye kettős jelentőségű hazánk számára, hiszen egyszerre jelentette útvonalunkat a nyugati polgári gondolkodás, értékrend és kultúra irányába, másrészt pedig a felvonulási útvonal is volt, az „aktuális iszlám kalifátusnak, amely rajtunk átgázolva Európába igyekezett”. A kormányfő kitért arra, hogyan szakadt meg ez a kapcsolat a második világháború után. Két fő okát látta ennek, az egyik a magyarországi németek kitelepítése volt, amellyel kapcsolatban megjegyezte, nem lehet emberek ki- vagy betelepítését támogatni. A második ok a vasfüggöny, s bár a rendszerváltás után a kapcsolat újra összeforrt, de nem minden nyom nélkül. Ugyanis „a nyugati multikulturalista európai elit” értetlenül nézi, hogy „a kommunizmus alatt a hitükért évtizedekig harcoló” népek ma nem támogatják a minél szorosabb együttműködést, nem gondolják, hogy a „több Európa” mindenre megoldás. A kormányfő szerint ma Európában nézeteltérés van, elsősorban a családról, migrációról, a kereszténység alkotmányban való rögzítéséről, vagy éppen az iszlámról. Mint mondta, Európa ismét történelmi vízválasztóhoz ért, mernünk kell gondolkodni, feltenni a megfelelő kérdéseket, és a régi sémák helyett új válaszokat adni. Kiemelte, ha Európa nem képes megújulni, elveszti azt a pozíciót a világban, amit sok száz év alatt harcolt ki magának.
Beszédét követően, az „Európát alakítani – transznacionális oktatási projektek és európai párbeszéd” című panelbeszélgetésen Orbán Viktor mellett részt vett Edmund Stoiber volt bajor kormányfő, Erwin Teufel, Baden-Württenberg tartomány egykori miniszterelnöke, Heinz-Peter Behr német, valamint Ralph Scheide osztrák nagykövet. A magyar kormányfő szerint Európa négy történelmi kihívással néz szembe: biztosítania kell, hogy béke legyen a kontinensen, hogy a saját sorsáról maga, és nem pedig külső hatalmak, az Egyesült Államok és Oroszország döntsön, hogy megtartsa világgazdasági súlyát, és hogy megfordítsa a demográfiai válságot. Mint mondta, az EU-nak ebből most csak az elsőt sikerül biztosítania saját területén.
Edmund Stoiber többször is kikelt az európai túlközpontosítás és a nemzetállami karakterek elnyomása ellen. A volt bajor kormányfő elutasította a luxemburgi külügyminiszter kritikáját hazánkkal szemben, és bírálta David Cameron volt brit miniszterelnököt, amiért pusztán gazdasági fenyegetéssel akarta rávenni a briteket, hogy maradjanak az unióban, holott ennél többre van szükség.
Hallgatói kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kiemelte a balkáni bővítés szükségességét, és beszélt a kvótareferendum szerepéről is. Hangsúlyozta, az újkori népvándorlás a tűz, amelyre olajat öntenek azok, akik meghívják Európába a migránsokat, a népszavazás azonban a vizet jelenti ebben az allegóriában. „Miután a politikusok nem tudják eloltani ezt a tüzet, amit népvándorlásnak hívunk, az embereknek kell eloltaniuk, s ennek a demokratikus formája a népszavazás”, tette hozzá. Edmund Stoiber ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha az uniós elit fél az emberek véleményétől, akkor valami baj van a demokráciával.
Röviden
Franciák is szavaznak menedékkérők önkényes áthelyezéséről
- Orbán Viktor magyar miniszterelnök elzárkózik a menekültválság közös, európai uniós megoldásától – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egy csütörtöki német interjúban. A német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa a Spiegel Online hírportálon közölt interjúban elítélte
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter Magyarország uniós tagságának megvonásáról tett kijelentését, és hangsúlyozta: most a közösség összetartására kell összepontosítani, és nem „provokációkat kell egymás fejéhez vágni nap mint nap”.
- Az Európát sújtó ismételt terrortámadásokkal szemben a határokon belüli és kívüli biztonság ugyanannak a kihívásnak a része – javasolt közös európai védelmi stratégiát Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter a Politico.eu honlapon csütörtökön megjelent véleménycikkében.
- Szerbia nem lehet Európa első és egyben utolsó védvonala a migránsokkal szemben, a menekültügyi válságot az uniónak a saját határain, Görögországban és Bulgáriában kell megoldania – hangsúlyozta csütörtökön Aleksandar Vucic szerb kormányfő.
- Francois Hollande francia államfő szerint a briteknek az Európai Unióból való kilépéséről szóló döntését követően a közösségnek világos jövőképet kell felvázolnia és pontos menetrendet kell meghatároznia a pénteki pozsonyi csúcstalálkozón. A francia köztársasági elnök ezt azután mondta, hogy az EU-csúcs témáiról egyeztetett az Elysée-palotában a német kancellárral. Angela Merkellel úgy vélte, hogy a Brexitről szóló népszavazást követő első uniós találkozón fontos, hogy az EU szembenézzen gyengeségeivel.
- Referendumot írt ki október 2-ra a délkelet-franciaországi Allex polgármestere, miután az állam a helyiek megkérdezése nélkül ötven menedékkérőt tervez áttelepíteni a calais-i migránstáborból a kétezer-ötszáz lakosú településre. Az ellenzők elsősorban a magas munkanélküliség miatt tartanak attól, hogy a külföldiek érkezése feszültséget teremt a környéken.
- Az uniós tagállamoknak ígéreteikhez híven több menekültet kellene befogadniuk Görögországból és Olaszországból a két országra nehezedő migrációs nyomás enyhítése érdekében – áll az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalásában.