Külföld
Optimizmus Merkel látogatása előtt
A hagyományosan jó kapcsolatok fellendülését várja a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara
A német kormány szóvivője szerdai közleményében hivatalosan is megerősítette, hogy Angela Merkel február 2-án Budapestre látogat. Steffen Seibert közlése szerint a kancellár „a kétoldalú és európai uniós politikai témákat, az aktuális magyarországi fejleményeket és az ukrajnai helyzetet vitatja meg” Orbán Viktorral, majd találkozik Áder Jánossal és hazánkban tevékenykedő német vállalatok képviselőivel, ellátogat a német nyelvű Andrássy Egyetemre és átveszi a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét. Merkel a MAZSIHISZ vendégeként ellátogat a Dohány utcai zsinagógába is, megbeszélést folytat a magyar zsidó közösségek vezetőivel, és koszorút helyez elé az Emanuel-emlékfánál.
Magas helyi értéke van a német-magyar viszonynak
Angela Merkel kancellár budapesti látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is „kritikus pragmatizmussal” viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez – nyilatkozta a látogatással kapcsolatban a távirati irodának Kai-Olaf Lang, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány - Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik - Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) uniós integrációval foglalkozó kutatócsoportjának vezetője. A szakértő szerint a diplomáciában a kormányfői látogatás a legmagasabb szintű érintkezési formák közé tartozik, és önmagában erős politikai üzenetet hordoz. A német-magyar viszonynak „magas helyi értéke” van Németország nemzetközi kapcsolatrendszerében, azzal együtt is, hogy a kormányzati viszonyt tekintve az utóbbi években megmutatkoztak „eltérő hangsúlyok” és tisztázó vitákra is szükség volt – jegyezte meg. Angela Merkel legutóbb 2009-ben járt Budapesten. Kai-Olaf Lang a február-2-i látogatás időzítéséről úgy vélte, hogy nem csak a kancellár programjának rendszerint nagyfokú sűrűsége az oka annak, hogy az újabb budapesti útra nem került sor korábban.
Németország Magyarország első számú gazdasági partnere. Mintegy 20 milliárd eurót tesz ki a német működőtőke Magyarországon, és az országban működő mintegy 4000 német vállalat körülbelül 300 ezer magyarnak ad munkát. Ezzel összefüggésben a DUIHK vezetője úgy értékelte: a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak nagyon széles, stabil alapja van, és azok sok évtizedes múltra tekintenek vissza. Ma számos német cégcsoporton belül stratégiai jellegű szerepet töltenek be a magyarországi leányvállalatok.
A német kancellár budapesti tárgyalásainak lehetséges témáiról azt mondta, hogy várhatóan „központi szerepe” lesz a magyar-orosz kapcsolatok élénkülésének, különösen az energetika területén, és az Oroszország elleni szankciók ügyében elfoglalt magyar álláspontnak. A német megítélés szerint Magyarország „legitim igénye” az energia-beszerzési források és szállítási útvonalak diverzifikációja, és abban sincs kivetnivaló, hogy gazdasági érdekeire tekintettel „ambivalensen” közelíti meg az uniós szankciók ügyét. Ugyanakkor Berlin számára rendkívül fontos az Európai Unió egységes fellépése az ukrán válság kezelésében, és szeretné, ha a magyar vezetés elkötelezné magát amellett, hogy nem folytat „különutas” politikát - fejtette ki a politikai elemző.
Örül a kamara
„Mi azt várjuk kancellár asszony látogatásától, hogy megerősíti a két ország között meglévő, hagyományosan jó kapcsolatokat, és lendületet ad az előttünk álló közös feladatok sikeres megoldásának” – fogalmazott a távirati irodának adott interjújában Gabriel A. Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) ügyvezető igazgatója. Mint mondta, a két ország álláspontja számos politikai és gazdasági területen megegyezik vagy hasonlít.
Tavalyi konjunktúra-felmérésében a DUIHK által megkérdezett német vállalatok a korábbinál kedvezőbb véleményt fogalmaztak meg mind a magyarországi gazdasági helyzet, mind az üzleti-befektetési környezet alakulásáról. A felmérés hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a pozitív elmozdulás ellenére maradt néhány olyan terület, amelyen a feltételek még nem felelnek meg a befektetők elvárásainak. Ennek kapcsán az ügyvezető igazgató kifejtette: az egyik visszatérő, és még mindig aktuális kérdés a kiszámíthatóság, pontosabban annak hiánya. „Ennek egyik friss és jellemző példája az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, az ekáer. Ezt a rendszert sajnos előzetes szakmai konzultáció nélkül vezették be, a gyakorlati alkalmazás szempontjából életszerűtlen, és súlyos károkat okozhat az itt működő - hazai és nemzetközi - vállalatok versenyképességének. A törvényalkotó által megnevezett célt, azaz az adócsalás és a feketegazdaság visszaszorítását, teljes mértékben támogatjuk, de jelenlegi formájában a szabályozás több kárt okoz a magyar gazdaságnak, mint hasznot” - mondta. Hozzátette: általában azt várnák el, hogy az érintett gazdasági szereplőkkel időben történjen érdemi egyeztetés, mert ezzel lehetne leginkább biztosítani, hogy szakmailag megalapozott döntések szülessenek, amelyek nem veszélyeztetik az üzleti bizalmat sem.