Külföld

Optimista migránspolitika

Jól vizsgázott a bevándorlás kérdésének újfajta kezelése Olaszországban, és lassan eredményeket is hoznak az erőfeszítések Marco Minniti belügyminiszter szerint

Már „látja a fényt az alagút végén” az olasz belügyminiszter, s úgy véli, az intézkedések meghozták a várt eredményt, a migrációs hullám csillapulását.

Kifejezetten optimistán nyilatkozott Marco Minniti olasz belügyminiszter a migrációs kérdések kapcsán. Emlékezetes, Olaszország egyszerre nyújtott segítséget Líbiá­nak, ahonnan, illetve amelyen keresztül a migránsok zöme hozzájuk érkezik, ugyanakkor nyomás alá helyezte a mentési munkálatokat végző nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat) olyan magatartási kódexet előírva, amely erősen korlátozza és ellenőrzés alá helyezi az addig esetenként az olasz hatóságok gyanúja szerint embercsempészekkel is együttműködő civileket. Most az olasz belügyminiszter úgy vélekedett, lassan beérik fáradozásuk gyümölcse. „Némi pozitív fordulat állt be a migrációs helyzet kapcsán Líbiában” – nyilatkozta tegnap Minniti, s hangsúlyozta: minden kétség ellenére szükség volt arra a kettős gyakorlatra, hogy Róma visszaszerezze az ellenőrzést egyrészt a saját felségvizein, másrészt déli tengeri határain. Ezen ugyanis – hangsúlyozta a miniszter – ma még csak migránsok érkeznek, de holnap talán terroristák. Minniti aláhúzta: „Még mindig hosszú az alagút, de most már látom a fényt a végén.”

Minniti a földközi-tengeri helyzet kapcsán azt is mondta, hogy az immár nem nevezhető vészhelyzetnek, az olasz parti őrség kézben tartja a dolgokat. Való igaz: az elmúlt négy évben csaknem 600 ezer migráns érkezett Olaszországba, s az idén kezdett először érdemben csillapulni a hullám. A Frontex szerint ja­nuár és július között 93 935 határsértő érkezett; az olasz belügyminiszté­rium adatai szerint az idén az előző hónapban csak 11 459 migráns jött, szemben a tavalyi, tavalyelőtti júliusokban, amikor 23-23 ezer körül mozgott a számuk.

A belügyérnek Európa többi része számára is volt üzenete. Mint mondta, a kontinensnek össze kell fognia ahogy történt a balkáni útvonal esetén, úgy a Földközi-tenger déli és középső része védelmében is. Ha a megfelelő területekbe invesztálunk, a gyakorlat azt mutatja, hogyha nehezen is, de működik a dolog – mondta a politikus. Kiemelte: a prioritás továbbra is a lakosság biztonsága, nem pedig az érkezők számának csökkentése. Egy demokratikus ország – mint Olaszország – nem üldözheti a migránsokat, de muszáj irányítania a folyamukat, különben éppen a demokrácia kerül veszélybe.


Röviden

Olaszország mindent megtesz, de nem tud elviselni minden terhet – mondta az olasz külügyminiszter. Angelino Alfano a Politicónak nyilatkozva arról beszélt: Olaszország együttműködik az Európai Bizottsággal, de segítségre van szüksége a helyzet kezeléséhez, méghozzá ott, ahol még kezelhető. Ugyanakkor dicsérte Merkel azon döntését, hogy 2015-ben kinyitotta a határokat az akkor Németországba özönlő milliós migránsáradat előtt, ezzel pedig „megmutatta, hogy erős és bátor vezető”.

Gyermekeket molesztált egy negyvenhét éves afgán menedékkérő Augsburgban – írta a városi Augsburg Allgemeinen. Az áldozatok között három kisfiú is van, akik csak öt-, illetve hatévesek. A meg nem nevezett menedékkérő abban a menekültotthonban molesztálta a gyerekeket, ahol maga is él. Szexuális zaklatás és testi sértés miatt végül 15 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, azaz a bíró utolsó pillanatban módosított döntése alapján nem kerül börtönbe tettei következményeként.

Reménnyel tekint Magyarországra Marc Jongen német filozófus. Az AfD (Alternatíva Németországért) párt színeiben politizáló tudós a Mandinernek adott interjúban kifejtette, a bevándorlók integrációja csak kemény kézzel lehetséges. Külön méltatta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a migráció balkáni útvonalának lezárásáért, ami „nemcsak Magyarországnak volt jó, hanem egész Európának.”