Külföld

„Olyan Európára van szükség, amelyik tiszteli a nemzeteket”

A szabadságpárti Barbara Rosenkranz szerint Magyarország jó példát mutat

Követendő példának tartja Ausztria számára a magyar bevándorlási és családpolitikát Barbara Rosenkranz. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti képviselője lapunknak jogtalannak nevezte Bécs magatartását.

Barbara Rosenkranz 20160213
Barbara Rosenkranz (Fotó: MH)

– Miért szigorított migrációs politikáján az osztrák kormány? Mi idézte elő az irányváltást?

– Minden józanul gondolkodó embernek az elejétől fogva nyilvánvaló volt, hogy katasztrófához vezet, ha üdvözöljük a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlást. A jogellenes politikai kudarcsorozat csúcspontja volt, amikor Angela Merkel és Werner Faymann tavaly szeptember negyedikén megnyitotta a határokat. Ahelyett, hogy támogatta volna Orbán Viktort, aki Magyarországon felelősségteljesen kezelte a helyzetet, és megvédte az unió külső határát, az osztrák kormány csak bírálta. Végül mégis megnőtt rajtuk a nyomás – elsősorban a visegrádiaknak köszönhetően –, hogy korlátozzák a bevándorlási hullámot, de még a tél ellenére is ezrek jönnek Ausztriába mindennap. Márciustól még szélsőségesebb lesz a helyzet. Ezt az osztrákok is tudják, ezért próbál a kormány szavakkal reagálni a közhangulatra – valójában azonban nem tett túl sokat, az idő pedig rohan.

– Készen áll Bécs arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket?

– A tettek alapján kell megítélni egy politikát. Be kell tartani a törvényeket, így a dublini egyezményt.

– Mit gondol, Ausztriában lehetséges integrálni a bevándorlókat?

– Már most is vannak olyan városrészek, ahol egy bizonyos bevándorlói csoport többségbe került. Etnikailag zárt, párhuzamos társadalmakat építenek, nem hatnak rájuk az integrációs törekvések. Bizonyos negyedekben németül is felesleges megtanulni, hiszen az újonnan érkezők ott csak a honfitársaikkal találkoznak, a boltokban, a szórakozóhelyeken csak arabul vagy törökül beszélnek. Minél több bevándorlót fogadunk, annál valószínűtlenebb, hogy a fennálló társadalmi és jogi rendbe be tudjuk őket vonni. Ausztria elért egy határt.

– Ahhoz, hogy másokat integráljunk, alighanem tisztában kellene lennünk azzal, mik is a saját értékeink. Hogyan fogalmazná meg azokat az értékeket, amelyekhez Európának és Ausztriának ragaszkodnia kell?

– A brüsszeli intézmények és egyes uniós országok fejetlensége jól mutatja, hogy a közös európai értékek semmilyen szerepet nem játszanak. Szükségünk van énképre, ami abbéli tudatosságunkból fakad, hogy nagy történelem áll mögöttünk, és szükségünk van a kritikus erőre is, hogy meghatározzuk, a jövőben merre vezet az utunk. A hagyományokkal való szakítás és saját kultúránk önhatalmú leépítése megakadályozza, hogy sikeresen álljunk ki a nemzetközi porondra. Hogyan várhatja el a tiszteletet az, aki saját magát sem tiszteli? Az európai szellem az európai kultúrák és népek sokszínűségében mutatkozik meg. Európának olyan föderális szövetségre van szüksége, amely tiszteletben tartja tagjai önállóságát, és kifelé fellép a közös érdekekért. Az európai identitás hordozói Európa történelmileg kialakult nemzetei. Szorosan kötődnek egymáshoz, de felcserélhetetlenül különlegesek – ők képviselik az egységet a sokszínűségben. A felvilágosult racionalitás Európa alapja, a szabadság pedig központi értéke. A létező Európai Unió azonban egyre inkább ellentétes irányt vesz fel. Az alternatíva így hangzik: erős és öntudatos kifelé, szabadságtudatos és nagylelkű befelé – így kell Európának a jövőbe tekintenie.

– Többször méltatta a magyar migrációs politikát. Mit gondol, követheti valaha Ausztria a példánkat?

– Igen, mindenképpen. Orbán nyíltan kimondja, aminek egyébként magától értetődőnek kellene lennie: egy kormány mindenekelőtt a saját népének tartozik felelősséggel. A legmagasabb rendű feladata annak védelme. A mostani osztrák kormány ettől nagyon eltávolodott, de idő kérdése, hogy a hivatalos politika visszatérjen valódi feladatához.

– A magyar kormány nem a bevándorlással, hanem a családok támogatásával akarja kezelni a demográfiai gondokat. Egyetért ezzel?

– Orbán Viktor abszolút a helyes utat követi, és teljes szívvel tudom ebben támogatni. Magam is többször rámutattam, hogy a családba való befektetés az ország jövőjébe való befektetés. Noha folyton azt hangoztatják, hogy a tömeges bevándorlás demográfiai okokból létfontosságú Ausztria túléléséhez, a társadalom elöregedésére mégsem megoldás a bevándorlás. Hogy miért nem? A bevándorlás jelentősen megnöveli ugyan a népességet, de a bevándorló népesség csak minimálisan tudja ellensúlyozni az őslakos társadalom elöregedését. Az elismert német professzor, Herwig Birg számítása szerint, ha a migrációval akarnánk ellensúlyozni az elöregedést, 2050-ig száznyolcvannyolcmillió embernek kellene bevándorolnia, Ausztriára lebontva tizenkilencmilliónak. Ez abszurd. Birg professzor emlékeztet, „gazdaságilag a bevándorlás szánalmas nyereséget hoz csak, pénzügyileg veszteséges, a társadalmi mellékhatásai pedig beláthatatlanok, és veszélyeztethetik a demokráciánkat”. Egy értelmes családpolitika megkerülhetetlen – ebben az Orbán-kormánynak tökéletesen igaza van.


Csak a szépre emlékezik a baloldal

Az osztrák baloldali politikusok „politikai amnéziájáról” értekezett a Die Presse hasábjain szerdán, maró gúnnyal Christian Ortner. Írásában felidézte, a német Zöldek nemrég még azon örvendeztek, hogy Németország drasztikusan meg fog változni, és felvetette, hogy az egyre gyakoribb nemi erőszakkal és zaklatásokkal kapcsolatban miért beszélnek még mindig egyedi esetekről. Ortner szerint Michael Häupl, Bécs szociáldemokrata polgármestere nemrég kijelentette, hogy ő nem hívott meg senkit, noha pár hónapja még a befogadás kultúráját hirdette. A publicista szerint, ha a bevándorláspárti múlttal való szakítás tovább fajul, Werner Faymann osztrák kancellár még a végén Nobel-békedíjra jelöli Orbán Viktort.

 

„Olyan Európára van szükség, amelyik tiszteli a nemzeteket”A szabadságpárti Barbara Rosenkranz szerint Magyarország jó...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. február 12.