Olaj és kultúra kapcsolata Irakban

– Milyen eredményeket hozott iraki látogatása?

– Mind Bagdadban, mind Erbílben háborús állapotokat tapasztaltunk, s mindkét helyen partnerként, sőt barátként fogadtak minket, magyarokat. Elmondtam a legfelső politikai és katonai vezetőknek, hogy Magyarország minden lehetséges eszközzel támogatja a területileg egységes, szuverén Irakot és az észak-iraki autonóm Kurdisztánt a terrorista Iszlám Állam agressziója elleni önvédelmi háborújában. Ennek keretében juttattunk el korábban a kurd kormány fegyveres erőinek 224 tonna lőszert térítésmentesen. Emellett a gazdasági kapcsolatépítésről tárgyaltunk elsősorban Észak-Irakban, ahol a Mol már komoly hídfőállást épített ki. Ennek azért van stratégiai jelentősége, mert a kurdisztáni régió alatt található a Föld harmadik-negyedik legnagyobb kőolajkészlete, amelynek feltárásában és kitermelésében a magyar olajvállalat is nagyobb szerepet kíván játszani.

– Miért van szükség főkonzulátusra a kurdisztáni régió fővárosában?

– A főkonzulátus a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatépítést segíti a vízumkiadással, a szakembercsere lebonyolításával. Nem véletlen, hogy a Mol ottani leányvállalatának területén nyílt meg a konzuli iroda, és működését nagyrészt a Mol Kalegran finanszírozza. A kurd vezetők elmondták nekünk, hogy számítanak a magyar olajvállalat kimagasló technológiai tudására, kapacitására, kiváló szakembereinek gyakorlati tapasztalataira.

– A gazdasági mellett milyen együttműködésről tárgyaltak?

– Több ezer éves kulturális örökséggel, felbecsülhetetlen művelődéstörténeti, régészeti kincsekkel rendelkezik Irak és ezen belül a kurd régió, ne felejtsük el, hogy az ókori Mezopotámia területéről van szó. A Bagdadi Nemzeti Múzeumban egyedülálló sumer, akkád, babiloni és más leletek sokaságát láttuk, amelyeket még kutatni és rendszerezni kell. A kurdisztáni régió fővárosa, Erbíl egyike az emberiség legősibb városainak, és itt az olajfúrás és a régészeti ásatás egymásra támaszkodik. Most folyik a hétezer éves citadella feltárása, emellett hatalmas építkezéseket láttunk, amelyeket az olajbevételekből finanszíroznak, akárcsak a hadsereg fejlesztését, felszerelését. Vagyis itt a gazdasági, kulturális, politikai, katonai kérdések szorosan összefüggnek, s mindennek az alapja az olajkincs. A jövőben Magyarország még több gazdasági és kulturális, régészeti szakembert kész küldeni Irakba és a kurd régióba, s az erbíli főkonzulátusunk által biztonságosabb és könnyebb lesz a magyarok odautazása, ezzel az együttműködésünk intenzívebbé válhat.

– Az utóbbi évben Kurdisztánba több százezer ember – köztük sok keresztény – menekült az Iszlám Állam terrorja elől. A magyar kormány hogyan vesz részt a megsegítésükre irányuló nemzetközi humanitá­rius akcióban?

– A nyáron hetvenezer eurós segélyszállítmányt indítottunk el, amely nagyrészt gyermekeknek szánt életmentő felszerelésekből, gyógyszerekből, pelenkákból, tápszerekből áll. A helyszínen meggyőződtünk róla, hogy a segélycsomagok nagy része már megérkezett, ezt megköszönték nekünk. Most is vittünk pénzt magunkkal, amiből az erbíli boltokban vásároltunk az ottani kurd kereskedőktől a menekültek számára létszükségleti cikkeket.

– A humanitárius akcióban mennyire számítanak a hazai karitatív szervezetekre?

– Nagyon jó együttműködést alakítottunk ki. Ez lényegében úgy működik, hogy a segélyakcióra pályázatot írunk ki, amelyre a karitatív szervezetek jelentkeznek, és a kormányzattól kapott összegeket saját gyűjtésből ki is tudják pótolni, majd a segélycsomagokat saját csatornáikon, emberei­ken keresztül eljuttatják a térségbe. Ebben is tud segíteni az új kurdisztáni főkonzulátusunk, hiszen a térségben a segélyszervezeti munka nem veszélytelen.

– A politika és a gazdaság mellett hasonlóan fontosnak tartja a kulturális és lelki kapcsolatok építését, erősítését is?

– Lehet, hogy sokakat meglep, de az új magyar diplomácia alapvető elemei közé a kulturális, a humanitá­rius és a spirituális dimenzió is beletartozik. Az ember nem csupán anyag, de lélek is: transzcendens irányultságú lény. Ezért hoztuk létre az államtitkárságon működő vallásdiplomáciai osztályt. Ennek fontos feladata a különböző vallásokkal, egyházakkal és egyházakhoz kötődő civilszervezetekkel való kapcsolatépítés, párbeszéd és együttműködés. A vallási és a politikai szféra ugyan más természetű, az ember mint spirituális lény szolgálatában mégis van közös terület, amelyet be kell járni, lehetőleg egymással és a civilszervezetekkel is összefogva.

– A két szféra párbeszédét erősítheti az is, hogy a jövő héten Ferenc pápa az Európai Parlamentbe látogat. Ön kereszténydemokrata politikusként mit vár ettől a történelmi eseménytől?

– Európa identitásának alapja a zsidó–keresztény kulturális örökség, függetlenül attól, hogy ki miben hisz. Az, hogy az Európai Unió alaptörvényeiben nem vállalja fel ezt a kulturális örökséget, identitászavarhoz és útvesztéshez vezetett. Nem tudom pontosan, hogy Ferenc pápa milyen szándékkal megy az Európai Parlamentbe, de ez a szándék szerintem egy lehet: Európa reevangelizációja, mert Európának vissza kell térnie kulturális gyökereihez, és szándékosan nem vallási gyökereket mondok. Az EU-nak a nemzeti, kulturális közösségek valódi, sokszínű közösségeként való működése csak a megtalált, egységes, szilárd identitáson alapulhat, és ez még nem kezdődött el. Pedig az egységes Európát jó hat évtizeddel ezelőtt kereszténydemokrata államférfiak álmodták meg és kezdték felépíteni.

– Két év múlva, a Szent Márton-évben várjuk a pápa magyarországi látogatását. Van-e már ennek pontos időpontja?

– Ferenc pápa még nem tett ígéretet a magyarországi látogatásra, de Áder János államfő meghívására jelezte, hogy komolyan foglalkozik a kérdéssel. Mi természetesen megkezdtük a felkészülést a látogatás közös megszervezésére az egyházzal.