Külföld

Növekszik a teher Németországon

A szociáldemokraták szerint Angela Merkel szövetségének két kancellárjelöltje is lehet jövőre, a migráció miatt szakadhatnak

Több mint kétszer nagyobb a Németországban élő külföldiek körében a segélyen élők aránya, mint a németeknél, s vergődik a kiutasítási rendszer is. Újabb atrocitás történt Belgiumban.

Nagy visszhangot kapott az a vasárnapi interjú, amelyben Horst Seehofer bajor kormányfő kijelentette, hogy szövetségese, Angela Merkel német kancellár eddigi politikájával nem lehet megoldani a migrációs válságot és a terrorveszélyt. A CDU-CSU konzervatív pártszövetséggel koalícióban kormányzó szociáldemokraták főtitkára, Katarina Barley szerint a szövetségesek konfliktusa akár odáig is eszkalálódhat, hogy a 2017-es parlamenti választásokon két konzervatív kancellárjelölt lesz. Merkel pártja, a CDU több politikusa , valamint szociáldemokrata és ellenzéki zöldpárti politikusok is amellett foglaltak állást, hogy nem most van itt az ideje egy menekültpolitikáról szóló vitának. A Huffington Post német kiadása ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy egy felmérés szerint a németek mindössze nyolc százaléka ért teljes mértékben egyet a merkeli menekültpolitika jelmondatával, azaz azzal, hogy képesek megoldani a helyzetet („Wir schaffen das”).

Németországban a menekülthullám révén meghaladta a 25 százalékot a külföldiek aránya a szociális támogatás leggyakoribb formájában, az úgynevezett Hartz IV segélyben részesülők között, számolt be a Bild. A német állampolgárok körében 7,7 százalék a Hartz IV segélyben részesülők aránya, a külföldiek körében pedig 18 százalék. A külföldiek legnagyobb csoportját a törökök alkotják 295 260 fővel, utánuk a szíriai állampolgárok következnek 242 391 fővel, majd a lengyelek 92 506 fővel. A Hartz IV segély a létminimum elérését szolgálja, munkanélküliek kaphatják, valamint alacsony keresetű munkavállalók jövedelem-kiegészítésként.

Nemcsak a segélyek felvétele terheli le a német szociális rendszert, hanem az is, hogy az országot többnyire még azok a migránsok sem hagyják el, akiktől megtagadták a menedékjogot. A Wall Street Journal cikke szerint az idei év első fél évében háromezer afgán kérelmét tagadták meg, ám ugyanebben az időszakban mindössze 129-et toloncoltak ki. „Egy menedékkérőnek, akit elutasítottak, el kell hagynia az országot, önkéntesen vagy kényszer hatására” – fogalmazott Burkhard Lischka, a szociáldemokraták szakpolitikusa, hozzátéve: különben kidobhatják a szemétbe az egész menekültügyi rendszerüket.

Egy Hollandiában regisztrált menedékkérő késsel támadt egy katolikus papra a kelet-belgiumi Limbourgban. A Le Soir szerint a plébános, Jos Vanderlee megengedte a fiatalembernek, hogy lezuhanyozzon a plébánián, azonban nem volt hajlandó pénzt adni neki. A plébános súlyosan megsérült a kézfején, a támadó elmenekült, ő pedig saját autóján a genki kórházba hajtott, ahol megoperálták. A hatóságok többször is hangsúlyozták, nem terrorcselekményről van szó.

Kritikus a helyzet az Égei-tenger északi térségének szigetein, köztük a Számoszon, Híoszon és Leszboszon működő központokban. A régió kormányzója, Krisztiána Kalojiru arról számolt be, már nincs hely migránsoknak, vannak táborok, ahol kétszer annyian tartózkodnak, mint amennyi férőhely van.