Nő a civilek jelenléte a tengeri harcokban

Manapság az ideológiai csatározások már nem korlátozódnak a virtuális térre, de már a szárazföldre sem, a tengeren történő konfrontációk sem csak az állami hatóságoknak vannak fenntartva, hanem egyre inkább a nem kormányzati szervezeteknek is – mutatott rá a biztonságpolitikai ügyekkel foglalkozó War On The Rocks portál. Az amerikai szakemberek és a nemzetbiztonsági közösség tagjai által jegyzett weboldal cikke felidézte, hogy a Greenpeace már hosszú évek óta hajózik környezetvédelmi célokból, de új jelenségnek tekinthető az NGO-k tevékenysége, amely a migránsok beáramlásához kapcsolódik a Földközi-tengeren. Hangsúlyozták, függetlenül attól, hogy ezt a migrációt illegálisnak, irregulárisnak vagy bármi másnak nevezzük, egy biztos: a számok óriásiak, egy volt brit tisztségviselő korábbi állítása szerint egymillióan tartanak Líbián keresztül Európába, és mintegy harmincmillió afrikai válhat az európai társadalom részévé a következő évtizedben. Az első NGO-k a térségben, mint a német Jugend Rettet, migránsok mentésével és az olasz partokra szállításával kezdtek foglalkozni, felkeltve a hatóságok aggodalmát is, hiszen egy részük kapcsolatot tart az embercsempészekkel (egyebek mellett ezt is tiltja az olasz kormány magatartási kódexe, amelyet a tengeren tevékenykedő NGO-knak csak kis része írt alá). A cikk felhívja a figyelmet egy „rivális NGO-ra”, az európai jobboldali, identitárius fiatalok által létrehozott Defend Europe-ra, amelynek fő célja az embercsempészekkel együttműködő NGO-k illegális tevékenységének leleplezése, a csempészhajók visszafordítása, valamint, ha jelzést kapnak, mentést is végeznek, ám a migránsokat nem az olasz, hanem a líbiai parti őrségnek akarják átadni.

Abban – mutatott rá a cikk – egyetértenek a rivális NGO-k, hogy az olasz kormány nem képes teljesíteni a kötelességét: a migránsmentő csoportok szerint a kormány – vagy általában az Európai Unió – feladata humanitárius segítséget nyújtani a menekülteknek, a Defend Europe szerint pedig fenntartani a nemzeti határok biztonságát, és megakadályozni az emberkereskedelmet.

A cikk felidézte, az államok vélt vagy valós kudarca bizonyos problémák kezelésében a szabad piacon lehetőséget ad magánvállalkozásoknak vagy NGO-knak arra, hogy betöltsék az űrt – erre példák például a tengeri biztonsági vállalkozások, amelyek a kalózoktól védik a hajókat. A portál szerint a nyugati országok egyre kevesebbet áldoznak a parti őrségekre és más illetékes hatóságokra, az NGO-k tehát egyre nagyobb teret kaphatnak; az eltérő érdekeket képviselő csoportok összecsapásainak leghatékonyabb frontja azonban nem feltétlenül a tenger.

Hét éve az izraeli biztonsági erők akadályozták meg, hogy a Gaza Freedom Flotilla eljusson a Gázai övezetbe, az összecsapásban tíz aktivista halt meg. A palesztinbarát csoportok szerint humanitárius missziót teljesítettek volna, Izrael szerint viszont fegyvert is szállítottak. A következő flottilla célba érését már egy izraeli NGO akadályozta meg jogi úton. A Defend Europe esetében a migránsmentő NGO-k elérték, hogy a Paypal online fizetési felület letiltsa a csoport hozzáférését a beérkezett adományokhoz, s hasonló lépéseket tettek egy őket támogató kanadai újságíró ellen. A jobboldali csoportot változatos módokon támadják a migránsmentő NGO-k, egy alkalommal például embercsempészettel vádolták meg. A Defend Europe közleménye szerint az történt, hogy az általuk bérelt hajó nemzetközi legénységéből az ázsiai gyakornokok nem tudtak kiszállni Egyiptomban, ahol kellett volna, majd amikor Cipruson kiszálltak, hogy hazarepüljenek, NGO-k le akarták őket fizetni, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be, és megvádolják a csoportot – az érintettek harmadánál sikerrel jártak.

A cikk szürke zónának nevezte a tengeren kialakult helyzetet, felidézve, hogy egy szicíliai ügyész azzal vádolta az NGO-kat, hogy együttműködnek az embercsempészekkel, más források szerint maguk a menekültek fizetnek az NGO-knak 1500 eurót, hogy Európába szállítsák őket. A War On The Rocks következtetése szerint az elfogadott és kiterjedt hálózattal rendelkező migránsmentő NGO-k érdekérvényesítő képessége és anyagi háttere egyelőre lényegesen jobb, mint a Defend Europe-é, amelynek több hajóra, több emberre és több pénzre lenne szüksége, hogy teljesíteni tudja a célját.