Nő Peking szerepe Európában

Egy év sem telt azóta, hogy tavaly november végén hazánk adott otthont a Kelet-Közép-Európa–Kína (16+1) miniszterelnöki csúcstalálkozónak, amit szombaton Szófia rendezett meg. A sietséget alighanem az is indokolja, hogy Peking nemcsak régiónkat, hanem az egész Európai Uniót is igyekszik a saját oldalára állítani az Egyesült Államokkal való konfliktusban. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, múlt pénteken életbe léptek a kínai termékekre – pontosabban összesen 50 milliárd dollár értékű Kínából importált csúcstechnológiás termékre – kivetett amerikai védővámok és – az időeltolódás miatt – tizenkét órával később a kínai válaszlépés is, a 34 milliárd dollár értékű amerikai importtermékre kivetett vám. Donald Trump amerikai elnök – támogatói szerint hazafias, bírálói szerint populista – intézkedése a Bloomberg hírügynökség szerint elhúzódó kereskedelmi háborút vetít előre. A Reuters múlt héten arról írt, Peking közös fellépésre akarja rávenni az EU-t Trump kereskedelempolitikájával szemben, Brüsszel azonban egyelőre nem mutat hajlandóságot arra, hogy a július 16-17-i EU–Kína csúcson Trumpot elítélő közös nyilatkozatot támogasson.

Szófiában, a hetedik alkalommal megrendezett 16+1-es csúcstalálkozón az együttműködésben részt vevő régiós országok mellett megfigyelőként képviseltette magát Ausztria, Belarusz, Görögország, Svájc, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Tanács, valamint az Európai Külügyi Szolgálat.
A vendéglátó, Bojko Boriszov bolgár kormányfő megnyitó beszédében elmondta, Kína közreműködésével a kelet-közép-európai régió végre felzárkózhat Európa nyugati részéhez, hiszen így olyan összeköttetési, infrastrukturális projektek is megvalósulhatnak, amelyek jelenleg nem szerepelnek az unió napirendjén – derül ki a BTA bolgár hírügynökség jelentéséből. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök hangsúlyozta, a 16+1-es formátummal Kína nem megosztani akarja Európát, hanem új lehetőségeket kínál a fejlődésére. Kiemelte, hogy az együttműködésnek átláthatónak kell lennie. Li szerint az együttműködés végeredményben az egész világ érdekét szolgálja, hiszen megerősíti Európát, kiegyensúlyozottabbá teszi a világpolitikai status quót, szolgálja a békét és a szabad kereskedelmet.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Szijjártó Péter is. Kifejezetten rossz hír az Euró­pai Uniónak egy közelgő világkereskedelmi háború lehetősége, mivel az csak tovább csökkentené a szövetség versenyképességét – figyelmeztetett a külgazdasági és külügyminiszter szombaton, a találkozó után. A tárcavezető szerint az EU érdeke a szabad és tisztességes világkereskedelem, s hogy a legkevesebb korlátozó intézkedés állja útját a kereskedelmi, befektetési, gazdasági kapcsolatoknak. A találkozóval kapcsolatban rámutatott, ha a közép-európai országok egy nyílt, szabad, akadálymentes együttműködést építenek fel Kínával, akkor nemcsak Kína–Közép-Európa, hanem Kína–Európa viszonylatban is segítik az európai versenyképesség dinamikus bővítését. Szijjártó beszélt a kétoldalú kapcsolatokról is, kiemelte, hogy a térségből a magyar export a legjelentősebb kínai irányba, Magyarországon vannak a legjelentősebb kínai beruházások, ugyanakkor a pénzügyi együttműködés további fokozására is hangsúlyt helyeznek, hogy minél több kínai forrást tudjanak bevonni a magyar gazdaság fejlesztésébe. Beszámolt arról is, hogy a találkozón a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Bank of China aláírt egy megállapodást, amelyben elkezdik előkészíteni az MFB megjelenését a kínai kötvénypiacon újabb források bevonása érdekében. Szijjártó szerint a Közép-Európa és Kína közötti együttműködés zászlóshajója az infrastruktúra-fejlesztés területén egyértelműen a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizációja, hiszen ez kínálja majd a kínai áruk leggyorsabb eljutási lehetőségét a „tengeri Selyemútról” Nyugat-Európába. Hozzátette, a beruházás végét 2023-ra várják, tekintettel arra, hogy idén megkötik a szerződést a győztes kivitelezővel. A csúcstalálkozón hazánkat Orbán Viktor kormányfő képviselte, aki több kétoldalú találkozón is részt vett, mások mellett kínai kollégájával és Csen Sze-csinggel, a Bank of China elnökével is. Szijjártó a találkozókkal kapcsolatban az MTI-nek hangsúlyozta, a magyar–kínai együttműködés minden területen dinamikusan bővül.

A következő 16+1-es miniszterelnöki találkozót 2019-ben, Horvátországban tartják.