Nő Moszkva befolyása a szíriai rendezésben

Élet a romokon, Aleppó szétbombázott városában (Fotó: Reuters - Abdalrhman Ismail)

Egy nappal azután, hogy bejelentették, az orosz légierő az iráni Hamadán légitámaszpontról is fog csapásokat mérni a Szíriában és Irakban harcoló terrorszervezetekre, az Iszlám Államra és az an-Nuszra Frontra, szerdán újabb fontos előrelépést helyeztek kilátásba. Igor Morozov orosz szenátor a Ria Novosztyi orosz hírügynökség tájékoztatása szerint arról beszélt, hogy a jövőben a törökországi Incirlik támaszpontot is használhatják. A felsőházi politikus szerint ez az együttműködés „logikus folytatása” lenne annak a közeledési politikának, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök indított Oroszország irányába. Viktor Ozerov, a felsőház biztonsági és védelmi bizottságának elnöke pedig úgy fogalmazott, bár nem biztos, hogy szükségük lenne a terrorellenes küzdelemben eddig csak a NATO-szövetségesek által használt támaszpontra, de ha Erdogan a rendelkezésükre bocsátja, megmutathatja, hogy nem csak szavakban kész együttműködni Oroszországgal.

Moszkva számára az iráni Hamadán légitámaszpontjának használata is nagy előrelépés, hiszen az ottani állomásoztatás hatvan százalékkal csökkenti a korábban Észak-Oszétiából felszálló orosz nehézbombázók repülési idejét, és növeli a terhelhetőségüket. Nevük elhallgatását kérve nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint az orosz bombázókat nagyon gyorsan, valószínűleg egy éjszaka leforgása alatt telepíthették az iráni támaszpontra. Noha a támadások előtt közvetlenül értesítették az amerikaiakat, a koa­líciót meglepte az újabb orosz lépés, tekintve, hogy Irán az 1979-es iszlám forradalom óta egyetlen idegen hatalomnak sem tett hasonló gesztust – idézte fel a Reuters. Elemzők szerint ez azt is bizonyítja, hogy Moszkva új szövetségesre tett szert a „nemzetközi terrorizmus elleni harcban”. A moszkvai védelmi tárca szerint már 150 dzsihadistával végeztek.

Viktor Litovkin orosz katonai szakértő – az MTI összeállítása szerint – az orosz Ren tévének azt mondta, az orosz–szíriai–iraki–iráni koalíció az Iszlám Állam elleni harc meghatározó erejévé vált, s annak is stratégiai jelentősége van, hogy tavaly szeptemberben Bagdadban orosz–iraki–iráni tájékoztatási központ nyílt a terroristák elleni harc támogatására. Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz védelmi minisztérium katonai együttműködési főosztályának volt vezetője a Gazeta.ru hírportálnak elmondta: ennek a feladata az, hogy a részes országok vezérkarai számára összegyűjtse és elemezze a terroristákra vonatkozó operatív hírszerzési értesüléseket.

Moszkva és Washington együttműködése távolról sem ennyire gördülékeny. Mark Toner külügyi szóvivő kedden elmondta, az amerikai tisztségviselők még mindig nem kötötték meg a Kremllel a tervezett együttműködési megállapodást, mivel Moszkva folyamatosan bombázza a Washington szerint mérsékelt és általa, valamint szövetségesei által támogatott szí­riai lázadókat. Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter mindenesetre ismét telefonon egyeztetett a közös szíriai akciókról és a tűzszünet megszilárdításáról.

Rabokat enged szabadon Ankara

Felügyelet mellett harmincnyolcezer rabot engednek ki a török börtönökből Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter szerdai bejelentése szerint. A döntés nem amnesztiát jelent, a feltételes szabadon engedés dátumáig a büntetést „felügyelt börtönön kívül tartózkodás” formájában hajtják végre. Nem részesülhetnek az engedményben egyebek között azok, akiket gyilkosságért, bántalmazásért, nemi erőszakért, kábítószer-kereskedelemért, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, illetve államtitok megsértéséért, továbbá terrorizmusért ítéltek el. A könnyítés azokra sem vonatkozik, akik a bűncselekményt július 1-je után követték el. A július 15-i katonai puccskísérlettel összefüggésben már összesen több mint huszonhatezer embert vettek őrizetbe Törökországban, közülük tizenhatezernek pedig az előzetes letartóztatását is elrendelték. Eközben ötven török állampolgárságú oktatót elbocsátottak a puccskísérletért vádolt Fethullah Gülen hitszónok oktatási hálózatához tartozó Qafqaz (Kaukázus) nevű egyetemről Azerbajdzsánban.