Külföld
Nincs középút, Brazília jobbra vagy balra húz
Az elnökválasztás mindkét esélyese vitatott jelölt: Fernando Haddad a börtönben ülőkorábbi elnök, Lula embere, Jair Bolsonarót pedig sokan szélsőjobboldalinak gondolják
Elnökválasztást tart vasárnap a világ ötödik legnagyobb országa, Brazília. A választás esélyesének a korábban korrupció miatt börtönben ülő volt elnököt, Luiz Inácio Lula da Silvát tartották, ám ő szeptember 12-én lemondott a jelöltségről, miután a bíróság nem engedte indulni, és helyét az általa alapított Munkáspárt (PT) alelnökjelöltje, Fernando Haddad, Sao Paulo volt polgármestere vette át. Lula kiszállásával azonban a választások legvitatottabb indulójának címe Jair Bolsonaróra, a szélsőjobboldaliakat és konzervatívokat tömörítő Szociálliberális Párt (PSL) jelöltjére szállt, aki a legutolsó felmérések szerint vezeti is a versenyt 26 és 31 százalék közé mért támogatottságával, míg Haddad 21-22 százalékon áll a közvélemény-kutatóknál. Ugyanakkor az elnökválasztás második fordulójában, amikor már csak a két legsikeresebb jelölt méreti meg magát, várhatóan Bolsonaro marad majd alul, a társadalom egy jelentős része ugyanis semmiképpen nem szeretné az elnöki székben látni. Szeptember 6-án egy gyűlésen késsel meg is szúrták, és súlyos sérülésekkel kellett kórházba szállítani.
A nők körében különösen nagy ellenszenv övezi, és szombaton „Ő Nem” szlogennel rendeztek több tízezer fős tüntetést ellene, mert sokan nőgyűlölőnek tartják. A kezdeményezés nemzetközi porondra is kilépett, és többek között Madonna is csatlakozott hozzá. A Wall Street Journal szerint Bolsonaro a nők körében annyira népszerűtlen, hogy ők foszthatják meg a győzelemtől.
A többi jelölt a két szélsőség közötti centrista választásnak próbálja meg magát beállítani, de sikerükre kevés az esély. Az El País spanyol lap ugyanakkor figyelmeztet, hogy a korábban katonaként szolgáló Bolsonarót nagy hiba lenne Donald Trumphoz hasonlítani, mert „sokkal rosszabb nála”, alelnökjelöltjének pedig Antonio Hamilton Mourao korábbi tábornokot választotta, aki bizonyos körülmények között egy katonai puccsot is elfogadhatónak tartana.
A hét végén nem csak az elnök személyéről szavaznak, a több mint 147 millió választó körülbelül 1600 pozícióról dönt majd országszerte, többek között a szenátus helyeinek kétharmadáról. A brazil hadsereg a választások biztosítására 28 ezer katonát vezényel ki tizenhárom tartomány 598 helyszínére. A hadsereg segíti a választást felügyelő személyek biztonságának biztosítását és a szavazóurnák szállítását is.