Nincs egység a palesztinokat illetően

Denis Mukwege és Martin Schulz (Fotó: Reuters - Vincent Kessler)

A vitát Federica Mogherini, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő beszéde nyitotta meg, s a néppárti (EPP) frakció nevében Elmar Brok, a külügyi bizottság német elnöke szólalt fel, a szavazás elhalasztása azonban rányomta bélyegét a vitára, hiszen egyik képviselőcsoport sem frakcióvezetői szinten képviseltette magát. A parlament megosztottnak mutatkozott, abban ugyan a legtöbben egyetértettek, hogy hosszú távon a kétállamos megoldás biztosíthatja a békét Palesztina és Izrael között, a konkrét állásfoglalás időszerűségéről azonban megoszlottak a vélemények. A brit konzervatív Charles Tannock szerint az EU szimbolikus gesztusa megmerevítené a palesztinok álláspontját, ami nem ültetné tárgyalóasztalhoz a feleket, az északír baloldali Martina Anderson – a Palesztin Törvényhozó Tanáccsal való kapcsolatokért felelős küldöttség – viszont azt hangsúlyozta, hogy Izrael az 1967-es határokat átlépő megszállással és a telepek bővítésével ellehetetleníti a kétállami megoldást. A vélemények skálájának szélességét jól jelzi, hogy míg a spanyol liberális Fernando Maura Barandiarán szerint a palesztin állam elismerése a béke elismerése, addig a holland euroszkeptikus Marcel de Graaff szerint ugyanez a terrorizmus legitimálása.

Tegnap átvette az Európai Parlament elnökétől a 2014. évi Szaharov-díjat Denis Mukwege. Az emberi jogi díját azzal érdemelte ki a nőgyógyász, hogy hazájában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban több ezer olyan nőn segített, aki nemi erőszak áldozatává vált. Martin Schulz tiszteletét fejezte ki Mukwege iránt, aki orvosként és férfiként a nők méltóságáért, az igazságért és a békéért küzd hazájában. „Véget kell vetni annak, hogy a fegyveres konfliktusokban elkövetett nemi erőszak büntetlenül maradjon. Minden más háborús bűnhöz hasonlóan ezt is büntetni kell”– mondta. A díj odaítélésével „önök felhívták a világ figyelmét arra, hogy meg kell védeni a nőket a fegyveres konfliktusokban, egyben nemet mondtak a modern idők egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával szembeni közönyre” – szólt a képviselőkhöz Mukwege. „De a nemi erőszak áldozatául esett nőknek nem jelent semmit a díj akkor, ha nem jutnak segítséghez a béke, igazságosság és demokrácia megteremtésében”– figyelmeztetett. A politikának, a civil társadalomnak, a férfiaknak és nőknek meg kell húzniuk a határt: a nemi erőszak nem lehet háborús fegyver.

Kereszttűzben Netanjahu törvénye

A Jerusalem Post jelentése szerint felszólalt az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó törvényjavaslat ellen Reuven Rivlin izraeli államelnök. Mint mondta, a törvényt „úgy lehet értelmezni, mintha megkérdőjelezné a cionista vállalkozás sikerét, és rágalmaknak teszi ki Izraelt”. „Vannak néhányan kívül és belül, akik kétségbe vonják, de Izrael a zsidó nép nemzetállama, amelynek földjén szabadság van. De mi értelme ennek az alaptörvénynek?” – fogalmazott Rivlin. „Vajon magának a javaslatnak a felvetése nem a cionista kezdeményezés sikerének a megkérdőjelezését jelenti-e, amelyben mindannyian élünk” – tette hozzá. A Benjamin Netanjahu kormányfő által sürgetett új alaptörvény ellen állást foglaltak mind a kormánykoalíción belüli centrista, mind ellenzéki politikusok. Kedden egy konferencián Cipi Livni igazságügy-miniszter, a centrista Tnua (Mozgalom) párt vezetője azt mondta, hogy a zsidó nemzetállami alaptörvény „a szemétbe dobja a Függetlenségi Nyilatkozatot”, amely egyforma jelentőségűnek határozza meg Izrael zsidó és demokratikus jellegét.