Külföld

Netanjahu: Irán fenyegeti Európát és a világot

Az izraeli miniszterelnök a perzsa állam elleni szankciók bevezetésére szólította fel az országokat - Moszkva szerint egyelőre túl kockázatos az atomalku felülvizsgálata

Az izraeli kormányfő felszólította hétfőn  az általa felelősségtejesnek nevezett országokat,  hogy kövessék az Egyesült Államok példáját, és vessenek ki új szankciókat Iránra az iszlám köztársaság legutóbbi ballisztikusrakéta-kísérlete miatt.

 "Nagyon világos, hogy kihívásokkal nézünk szembe a harcias iszlám és legfőképp Irán részéről. Irán Izrael megsemmisítésére törekszik, és ezt nyíltan kimondja. Le akarja igázni a Közel-Keletet, fenyegeti Európát, a Nyugatot, fenyegeti a világot, és provokációt provokációra halmoz. Ezért van az, hogy üdvözlöm (Donald) Trump (amerikai elnök) ragaszkodását az Irán elleni új büntetőintézkedésekhez. Más országoknak is követniük kell őt ebben, különös tekintettel a felelősségteljes országokra" - hangsúlyozta Benjámin Netanjahu Londonban, a brit hivatali kollégájával, Theresa Mayjel tartott találkozón. Az izraeli miniszterelnök - elmondása szerint - Mayjel arról akar beszélni, miként lehet biztosítani azt, hogy "Irán agressziója ne maradjon válasz nélkül".

A brit kormányfő egyik szóvivője hétfőn elismerte, hogy a brit kormányt is aggasztja Irán január végén végrehajtott újabb ballisztikusrakéta-kísérlete. A szóvivő  ugyanakkor védelmébe vette a Teheránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodást, amely megszüntette annak lehetőségét, hogy az irániak atomfegyvereket gyártsanak.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja - köztük Nagy-Britannia - Németországgal közösen kötötte meg Iránnal az atomalkut. Irán az egyezség értelmében kötelezettséget vállalt atomprogramja korlátozására, a Nyugat pedig ezért cserébe feloldotta az iszlám köztársaság elleni szankciók egy részét. Netanjahu kezdettől fogva elutasította a megállapodást, amelyet Trump választási kampánya során "katasztrofálisnak" nevezett, és kilátásba helyezte felülvizsgálatát. Pénteken az Egyesült Államok újabb Irán-ellenes büntetőintézkedésekről döntött, az iszlám köztársaság ballisztikusrakéta-kísérletére válaszul.

Az izraeli kormányfő londoni látogatásának napirendjén szerepel még a közel-keleti békefolyamat ügye is. May állítólag nyugtalanságának fog hangot adni a megszállt palesztin területeken zajló izraeli telepbővítések miatt, amely "aláássa a bizalmat" - nyilatkozta May szóvivője.

Moszkva szerint túl kockázatosak Washington tervei az iráni atomalku felülvizsgálatára

Túl kockázatosnak nevezte Washington terveit az iráni atomalku felülvizsgálatára hétfőn Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes - közölte az Interfax orosz hírügynökség. "Ne próbálj olyasmit megjavítani, ami működik" - hangsúlyozta Rjabkov. Ugyanakkor Moszkva nem lát problémát az iráni nukleáris programról kötött megállapodás végrehajtásában, és úgy véli, hogy az Egyesült Államok is tartani fogja magát a dokumentumhoz - vélekedett Rjabkov.

Az orosz külügyminiszter-helyettes egyben sajnálatát fejezte ki az újabb Irán-ellenes amerikai büntetőintézkedések miatt, mivel szerinte Moszkva azon az állásponton van, hogy a szankciók nem megfelelő eszközök az egyes problémák megoldásához. Rjabkov leszögezte: Teherán ballisztikusrakéta-kísérlete nem sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 2231-es számú határozatát, amely az Irán és a hatok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) közötti nukleáris alkut szentesíti, illetve a dokumentum alapján kidolgozott akciótervet sem. Ezt az álláspontját Moszkva az amerikai féllel is közölte - tette hozzá. Az orosz diplomata szerint a terv és a BT-határozat rendelkezéseinek szigorú és pontos átolvasása fogja a főszerepet játszani abban, hogy Washington milyen irányvonalat akar majd követni a kérdésben.

Levan Dzsagarjan, Oroszország teheráni nagykövete a nap folyamán aggodalmát fejezte a Teherán és Washington közötti élesebbé váló hangnem miatt. Moszkva minden tőle telhetőt megtesz a feszültségek enyhítése érdekében - idézte a nagykövetet a Ria Novosztyi orosz hírügynökség. Hozzáfűzte: Irán egyelőre nem kérte Moszkva közvetítését.

Rjabkov emellett légből kapottnak nevezte az amerikai sajtó feltételezéseit, miszerint az új amerikai adminisztráció éket akar verni Irán és Oroszország közé. Szerinte ezekkel a gyanúsítgatásokkal csupán a kétoldalú viszonyok légkörét akarják mérgezni.

Korábban a The Wall Street Journal című lap közölte, hogy Washington vizsgálja annak lehetőségeit, miként bomlaszthatná fel Oroszország és Irán katonai-politikai együttműködését. A The Wall Street Journal európai és arab államok tisztségviselőire, illetve Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjából való forrásokra hivatkozott. "Amennyiben van ék, amelyet Moszkva és Teherán közé lehetne verni, úgy azon vagyunk, hogy megvizsgáljuk azt" - mondta a források egyike.

Az amerikai pénzügyminisztérium pénteken új szankciókat jelentett be Irán ellen. A tárca szerint a washingtoni lépés nem sérti a 2015 végén Iránnal megkötött többhatalmi atomalkut. Az új szankciók 13 személyt és 12 vállalatot érintenek, köztük néhány nem is iráni székhelyű, vagy iráni állampolgárságú. A washingtoni közlemény szerint valamennyi érintett kapcsolatban áll az iszlám köztársaság ballisztikusrakéta-programjával, illetve tevőlegesen segíti vagy támogatja azt.