Külföld

Nemzetközi Bíróság: Oroszországnak fel kell hagynia a krími tatárok hátrányos megkülönböztetésével

Biztosítani kell az elfoglalt területeken az ukrán nyelv használatát is az iskolákban

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság szerdán felszólította Oroszországot, hagyjon fel a krími tatárokkal szembeni ellenséges bánásmóddal és a hátrányos megkülönböztetéssel, továbbá az elfoglalt területen biztosítsa az ukrán nyelv használatát a közoktatásban.

A bíróság szerdai döntésében a Moszkvának címzett felszólítások mellett elutasította Ukrajna Oroszországgal szemben megfogalmazott panaszát, amelyben Kijev azzal vádolta meg Moszkvát, hogy támogatja a terrorizmust Kelet-Ukrajnában.

Kijev a nemzetközi közösséggel szoríttatná rá Oroszországot a hágai döntés végrehajtására
Ukrajna felszólította a nemzetközi közösséget, hogy "nagyon alaposan" kövesse figyelemmel, végrehajtja-e Oroszország a Nemzetközi Bíróságának határozatát, és vonja felelősségre minden egyes estben, ha megsérti azt - közölte Facebook-oldalán Olena Zerkal ukrán külügyminiszter-helyettes, aki Kijevet képviselte az eljárásban.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitteren a maga részéről leszögezte: Oroszországnak haladéktalanul fel kell hagynia a "faji megkülönböztetéssel" az általa megszállt Krím félszigeten, továbbá végre kell hajtania a minszki megállapodásokban foglaltakat, véget kell vetnie a fegyveres konfliktus eszkalációjának, a terrorizmus támogatásának, valamint a Donyec-medence "kúszó annexiójának".  
Az ukrán külügyminiszter-helyettes reményét fejezte ki, hogy Oroszország haladéktalanul és teljes mértékben végrehajtja a bíróság határozatát, valamint véget vet a nemzetközi jogsértéseknek Ukrajnával szemben.
"A bíróság határozata nem menti fel Oroszországot azon kötelezettsége alól, hogy mindkét (a faji megkülönböztetést, illetve a terrorizmus finanszírozását tiltó) konvenció előírásait betartsa" - jelentette ki.
Zerkal a hágai bírósági döntés ismertetése után sajtótájékoztatót is tartott, amelyet közvetített a 112 Ukrajina hírtelevízió. Ezen kifejtette: mindenképpen győzelemként értékeli Ukrajna számára a döntést, annak ellenére, hogy a testület nem találta megalapozottnak Kijevnek a terrorizmus finanszírozására vonatkozó vádját. Fontosnak nevezte, hogy a Nemzetközi Bíróság elismerte joghatóságát ebben a kérdésben is. Rámutatott: Moszkva azt akarta elérni, hogy egyik vádban se ismerjék el az ENSZ-bíróság illetékességét, és ezért az ne hozhasson döntést.
Az ukrán diplomata értelmezése szerint a bíróság elismerte, hogy történtek jogsértések, valamint azt is, hogy a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki folyamat tovább folytatódhat, párhuzamosan a két ország közötti nemzetközi jogi eljárások mellett. Utalt arra, hogy Kijev továbbra is törekszik bebizonyítani, hogy Oroszország a Krím bekebelezésével és a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével valóban megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt.

 

A testület megítélése szerint az ukrán kérelem nem felel meg a terrorizmussal foglalkozó nemzetközi egyezményekben rögzített követelményeknek. Kijev továbbá nem szolgáltatott elég bizonyítékot ahhoz, hogy megítélhető legyen az elcsatolt terülteken tevékenykedő, terrorizmussal vádolt szakadárok orosz támogatottsága - tették hozzá.

A bíróság kijelentette: elvárja, hogy Moszkva és Kijev is arra törekedjen, hogy eleget tegyen a minszki megállapodásoknak, amelyek célja a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése. Mindkét félnek tartózkodnia kell minden olyan cselekménytől, amely súlyosbítaná, vagy meghosszabbítaná a vitát megnehezítve ezzel a megoldás folyamatát - húzták alá.

Ukrajna március elején arra szólította fel a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy foglaljon állást és tegyen lépéseket Oroszország Kelet-Ukrajnában és a krími területen kifejtett terrorakciónak ügyében. Kijev véleménye szerint Moszkva megsérti az ENSZ terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni egyezményét azáltal, hogy pénzzel, fegyverrel és egyéb segítséggel látja el az oroszbarát szakadárokat Kelet-Ukrajnában.

Ukrajna emellett azzal vádolta Moszkvát, hogy hátrányosan megkülönbözteti az elcsatolt terülteken élő etnikai kisebbségeket. Különösen a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmódra hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint Oroszország semmibe veszi a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót ukrán civilek millióinak alapvető emberi jogainak megsértésével.

Kijev továbbá Oroszországot tette felelőssé annak a mintegy 300 utasnak a haláláért is, akik 2014 nyarán vesztették életüket a Donyecki Népköztársaság területén lezuhant repülőgép katasztrófájában. 

Az ukrán vezetés és az esetet vizsgáló nemzetközi bizottság véleménye szerint ugyanis az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területről lőtték ki azt a rakétát, amely 2014 nyarán megsemmisítette a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépét.

Moszkva a beadványt követően kijelentette, a Nemzetközi Bíróságnak nincs joghatósága az Ukrajna által terrorizmus finanszírozása és faji diszkrimináció miatt Oroszország ellen indított eljárás ügyében és alaptalannak nevezte a bíróság elé terjesztett ukrán vádakat.

Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. A terület orosz annektálását a nemzetközi közösség nagy része viszont nem ismeri el, így az Európai Unió sem. 
Moszkva tagadja, hogy közvetlen szerepet játszana a kelet-ukrajnai konfliktusban az oroszbarát szakadárok támogatásával. A Krím félsziget bekebelezését követően a kelet-ukrajnai harcokban több mint 9000 embert öltek meg 2014 tavasza óta.