Külföld
Nemzeti egyetértés kell a misszióhoz az Iszlám Állam ellen
Szijjártó Péter külügyminiszter egyeztetésre hívta a parlamenti pártokat
Szijjártó Péter és Frank-Walter Steinmeier (Fotó:MTI/KKM/Kovács Márton)
A keleti partnerség és az uniós bővítés volt a központi téma az európai uniós külügyminiszterek informális találkozóján a soros elnök Lettország fővárosában. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a távirati irodának kifejtette: fel kell gyorsítani a folyamatot, hiszen ha Európa bezárkózik, akkor még többet veszt a versenyképességéből. A májusi rigai keleti partnerségi csúcson várhatóan megerősítik az együttműködést Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal, Ukrajnával és Azerbajdzsánnal. Szijjártó szerint az Azerbajdzsánból származó gáz lehet az egyik megoldás Közép-Európa energiabiztonságára.
A külügyminiszter kétoldalú tárgyalást folytatott a görög Nikosz Kociasszal, mivel „Görögország kulcsszerepbe került a déli gázfolyosó tekintetében”.
A tárcavezető Paolo Gentiloni olasz és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel is egyeztetett hazánk részvételéről az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban. Szijjártó technikailag májusi kezdést is lehetségesnek tart a száz–százötven tagú magyar missziónak, a magyar katonák biztosítási feladatot kapnának. Ezzel kapcsolatban keddre egyeztetésre meghívta a parlamenti pártok képviselőit.
Ahhoz, hogy hazánk katonai jelenléttel is harcolhasson az Iszlám Állam ellen, kétharmadra lesz szükség a parlamentben. Szigetvári Viktor, a frakcióval nem, de képviselettel rendelkező Együtt elnöke közölte, nyitottak a szerepvállalás támogatására, ha „megfelelők a körülmények”. A Fidesz szerint nemzeti konszenzusra van szükség, s nem alapozhatnak egy olyan „nem létező párt”, mint az Együtt támogatására, szükség lesz egy ellenzéki frakció igen szavazatára. Biztosan számolhatnak a Magyar Liberális Párt egyetlen képviselőjének, Fodor Gábornak a szavazatára, szerinte ugyanis euroatlanti szövetségesként szerepet kell vállalnunk a harcban. Gréczy Zsolt közlése szerint a DK akkor támogatja a szerepvállalást, ha a kormány garantálni tudja, hogy képes kezelni a kockázatokat. A Jobbik már korábban határozottan nemet mondott. Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes szerint humanitárius segítséget kell biztosítani, a magyar hadsereg ugyanis felkészületlen a szerepvállalásra, s megnövekedne hazánk terrorfenyegetettsége is.
Tovább pusztítják a világörökséget
Az ENSZ tegnap elítélte, hogy az Iszlám Állam szétdúlt egy újabb ókori romvárost, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Hatrát. Az iraki kormányzat szombaton tájékoztatta a Reuterst arról, hogy a dzsihadisták a régészeti emlékeket dózerolják. Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója a napokban háborús bűntettnek nevezte, hogy az Iszlám Állam elkezdte eldózerolni az észak-iraki Nimrúd régészeti parkjának asszír romjait. A Boko Haram nigériai iszlám szélsőséges szervezet hűséget fogadott az Iszlám Államnak. A Boko Haramnak is egy iszlamista állam létrehozása a célja Nigéria északi részén, de már többször portyáztak szomszédos országokban is.