Külföld
Németh Zsolt szerint ki kell állnunk Ukrajna mellett
Gyöngyösi a kisebbségek védelmére figyelmeztetett
A brit munkáspárti Jim Sheridan nagyon aggasztónak nevezte a délkelet-ukrajnai konfliktus által érintettek helyzetét az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének bemutatott jelentésében. Nils Muiznieks, a tanács emberi jogi biztosa tegnap Strasbourgban szóvá tette, hogy a konfliktusban érintettek – így az ukrán hatóságok is – hátráltatják a humanitárius tevékenységet végzők munkáját, eljutásukat a segítségre szorulókhoz.
„Egy dolog nem fogadható el a politikai megállapodáscsomagban: soha többé érdekszférákat, soha többé újabb Jaltát” – hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. Németh Zsolt lapunknak úgy fogalmazott, Oroszország „folyamatosan agressziót követ el Kelet-Ukrajna és a Krím területén”, többek között azért, mert „nem tudja elengedni Ukrajnát”, az orosz külpolitikát „még mindig birodalmi ösztönök határozzák meg”. Mint mondta, az óriási méreteket öltő humanitárius katasztrófa a nemzetközi közösség beavatkozását követeli meg. Németh Zsolt szerint a háború „ukrán oldalról szabadságharcként értelmezhető”, és „soha nem látott lendületet kapott az ukrán nemzetépítés”, ezért fő kérdés Kijev számára, hogy kire számíthat barátként. Hozzátette, Magyarországnak egyértelműen szolidaritást kell vállalnia Ukrajnával. Oroszországot nem lehet sem katonai, sem gazdasági vonalon legyőzni, „nincs más lehetőség, mint a politikai megoldás”- mondta.
„Aggasztó mértékben eszkalálódik a délkelet-ukrajnai humanitárius válság” – figyelmeztetett felszólalásában Gyöngyösi Márton. Az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke emlékeztetett a kárpátaljai magyarságot is érintő mozgósításra, valamint olyan, a kisebbségeket hátrányosan érintő lépésekre is, mint a nyelvtörvény visszavonása. Az ellenzéki politikus lapunknak elmondta, az ET tegnapi vitájában mások mellett brit konzervatív és német zöldpárti képviselők is az emberi jogok betartására figyelmeztették Kijevet, elítélve olyan intézkedéseket, mint a nyugdíjak, az áram- és a vízszolgáltatás visszatartása a délkeleti régióból. A plénum ma Oroszország mandátumának, szavazati jogának megvonásáról vitázik, Gyöngyösi szerint elhúzódó, heves vitára kell számítani, nem tartja azonban valószínűnek, hogy valóban megvonnák Moszkva jogait. Mint mondta, a magas rangú orosz küldöttség – benne Szergej Nariskinnel, a duma elnökével és a külügyi bizottságot vezető Alekszej Puskovval – tegnap kerekasztal-beszélgetést tartott, ahol újra egyértelműsítették, hogy mandátumuk megvonása esetén kilépnek, és megvonják pénzügyi hozzájárulásukat az ET-től.
„Egy dolog nem fogadható el a politikai megállapodáscsomagban: soha többé érdekszférákat, soha többé újabb Jaltát” – hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. Németh Zsolt lapunknak úgy fogalmazott, Oroszország „folyamatosan agressziót követ el Kelet-Ukrajna és a Krím területén”, többek között azért, mert „nem tudja elengedni Ukrajnát”, az orosz külpolitikát „még mindig birodalmi ösztönök határozzák meg”. Mint mondta, az óriási méreteket öltő humanitárius katasztrófa a nemzetközi közösség beavatkozását követeli meg. Németh Zsolt szerint a háború „ukrán oldalról szabadságharcként értelmezhető”, és „soha nem látott lendületet kapott az ukrán nemzetépítés”, ezért fő kérdés Kijev számára, hogy kire számíthat barátként. Hozzátette, Magyarországnak egyértelműen szolidaritást kell vállalnia Ukrajnával. Oroszországot nem lehet sem katonai, sem gazdasági vonalon legyőzni, „nincs más lehetőség, mint a politikai megoldás”- mondta.
„Aggasztó mértékben eszkalálódik a délkelet-ukrajnai humanitárius válság” – figyelmeztetett felszólalásában Gyöngyösi Márton. Az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke emlékeztetett a kárpátaljai magyarságot is érintő mozgósításra, valamint olyan, a kisebbségeket hátrányosan érintő lépésekre is, mint a nyelvtörvény visszavonása. Az ellenzéki politikus lapunknak elmondta, az ET tegnapi vitájában mások mellett brit konzervatív és német zöldpárti képviselők is az emberi jogok betartására figyelmeztették Kijevet, elítélve olyan intézkedéseket, mint a nyugdíjak, az áram- és a vízszolgáltatás visszatartása a délkeleti régióból. A plénum ma Oroszország mandátumának, szavazati jogának megvonásáról vitázik, Gyöngyösi szerint elhúzódó, heves vitára kell számítani, nem tartja azonban valószínűnek, hogy valóban megvonnák Moszkva jogait. Mint mondta, a magas rangú orosz küldöttség – benne Szergej Nariskinnel, a duma elnökével és a külügyi bizottságot vezető Alekszej Puskovval – tegnap kerekasztal-beszélgetést tartott, ahol újra egyértelműsítették, hogy mandátumuk megvonása esetén kilépnek, és megvonják pénzügyi hozzájárulásukat az ET-től.