Külföld
Németh Zsolt: Párizs a helyszíne Európa új időszámításának
Fellépne az agitátorok ellen Monika Hohlmeier
Az Európai Unió sokáig háttérbe szorította a biztonságpolitikát, most azonban újra előtérbe került ez a kérdés – jegyezte meg az Európai Parlament sajtóosztálya által szervezett szemináriumon Monika Hohlmeier bajor néppárti képviselő. A terrorizmus elleni uniós védekezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen a CSU politikusa hangsúlyozta, hogy megfelelő törvényi környezet kell a terrorizmus elleni harchoz.
Újságírói kérdésre beszélt arról, hogy a szíriai vagy iraki harcokból visszatérőket illetően a törvénynek különbséget kell tennie azok között a megtévesztett fiatalok között, akik érdemben nem is vettek részt a harcokban, s azok között, akik veszélyes terroristák. „Dzsihádi Johnt vagy a párizsi merénylőket nem lehetne visszaintegrálni a társadalomba, őket nem lehet deradikalizálni, ez illúzió” – jegyezte meg. Hangsúlyozta azt is, hogy az Európában tevékenykedő, szélsőséges iszlamizmust hirdető szervezetekkel fel kell venni a harcot, be kell őket tiltani, ellehetetleníteni a finanszírozásukat.
Érdeklődéssel várják a holnap délutánt a brüsszeli tudósítók, a liberális ALDE frakció belga elnöke, Guy Verhofstadt hírlevelében ugyanis „radikálisan új megközelítést” hirdetett meg a menekültválság kezelésére. A politikus szerint Európában vészhelyzet van, s ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig – „business as usual” – , az az EU végét jelentheti. A terrorizmus és a migrációs válság volt a téma eközben Strasbourgban is, ahol az Európa Tanács parlamenti közgyűlése tartja ma is téli ülésszakát. A magyar delegáció vezetője, a fideszes Németh Zsolt felszólalásában úgy fogalmazott, a párizsi támadásokkal új időszámítás kezdődött Európában. „A következő időszakot a terrorizmus elleni tudatos fellépésnek kell jellemeznie” – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. „A terrorizmus és a radikális eszmék egyre erősödő terjedése olyan komoly problémákkal jár együtt, mint a fegyveres konfliktusok vagy az Európát egyre inkább nehézségek elé állító migrációs válság” – tette hozzá. Kiemelte, hogy különbséget kell tenni a vallás és a vallással való politikai célú visszaélés között.
A KDNP-s Hollik István arra hívta fel a figyelmet, hogy az európaiak mindennapi életét érintő, váratlanul erős migrációs nyomás komoly társadalmi feszültséget okoz számos tagországban, mivel az elmúlt évben milliónyian léptek illegálisan és ellenőrizetlenül az unió területére. „Különbséget kell tenni a háború sújtotta területekről érkező menedékkérők és a gazdasági bevándorlók között – hangsúlyozta. Az emberélet védelme kötelesség, ugyanakkor a jólét nem alapvető emberi jog” – mondta. Az MSZP képviselője, Harangozó Gábor arról beszélt, hogy a 20. század negatív tapasztalatai alapján megalkotott szabadságjogok és a demokratikus értékek betartása óvhatja meg Európát olyan autokrata vezetőktől, akik az idegengyűlöletre és a kirekesztésre építenek.
Újságírói kérdésre beszélt arról, hogy a szíriai vagy iraki harcokból visszatérőket illetően a törvénynek különbséget kell tennie azok között a megtévesztett fiatalok között, akik érdemben nem is vettek részt a harcokban, s azok között, akik veszélyes terroristák. „Dzsihádi Johnt vagy a párizsi merénylőket nem lehetne visszaintegrálni a társadalomba, őket nem lehet deradikalizálni, ez illúzió” – jegyezte meg. Hangsúlyozta azt is, hogy az Európában tevékenykedő, szélsőséges iszlamizmust hirdető szervezetekkel fel kell venni a harcot, be kell őket tiltani, ellehetetleníteni a finanszírozásukat.
Érdeklődéssel várják a holnap délutánt a brüsszeli tudósítók, a liberális ALDE frakció belga elnöke, Guy Verhofstadt hírlevelében ugyanis „radikálisan új megközelítést” hirdetett meg a menekültválság kezelésére. A politikus szerint Európában vészhelyzet van, s ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig – „business as usual” – , az az EU végét jelentheti. A terrorizmus és a migrációs válság volt a téma eközben Strasbourgban is, ahol az Európa Tanács parlamenti közgyűlése tartja ma is téli ülésszakát. A magyar delegáció vezetője, a fideszes Németh Zsolt felszólalásában úgy fogalmazott, a párizsi támadásokkal új időszámítás kezdődött Európában. „A következő időszakot a terrorizmus elleni tudatos fellépésnek kell jellemeznie” – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. „A terrorizmus és a radikális eszmék egyre erősödő terjedése olyan komoly problémákkal jár együtt, mint a fegyveres konfliktusok vagy az Európát egyre inkább nehézségek elé állító migrációs válság” – tette hozzá. Kiemelte, hogy különbséget kell tenni a vallás és a vallással való politikai célú visszaélés között.
A KDNP-s Hollik István arra hívta fel a figyelmet, hogy az európaiak mindennapi életét érintő, váratlanul erős migrációs nyomás komoly társadalmi feszültséget okoz számos tagországban, mivel az elmúlt évben milliónyian léptek illegálisan és ellenőrizetlenül az unió területére. „Különbséget kell tenni a háború sújtotta területekről érkező menedékkérők és a gazdasági bevándorlók között – hangsúlyozta. Az emberélet védelme kötelesség, ugyanakkor a jólét nem alapvető emberi jog” – mondta. Az MSZP képviselője, Harangozó Gábor arról beszélt, hogy a 20. század negatív tapasztalatai alapján megalkotott szabadságjogok és a demokratikus értékek betartása óvhatja meg Európát olyan autokrata vezetőktől, akik az idegengyűlöletre és a kirekesztésre építenek.