Nem tárgyalnak az NGO-k

A Reuters brit hírügynökség jelentése szerint az Orvosok Határok Nélkül (MSF) civil szervezet hétfőn elutasította, a német Jugend Rettet (Mentő Fiatalság), Sea-Watch és Sea-Eye, illetve a francia SOS Méditerranée pedig tartózkodott attól, hogy aláírja az olasz kormány által kidolgozott úgynevezett magatartási kódexet, amely szabályozná a Földközi-tengeren jelenleg embereket mentő kilenc nem kormányzati szervezet (NGO) tevékenységét. Az AFP francia hírügynökség két elzárkózóról, az MSF-ről és a Jugend Rettetről ír, míg az AP amerikai hírügynökség szerint a Sea-Watch is elzárkózott a megegyezéstől.

Az MSF főként azt kifogásolja, hogy az új szabályok értelmében a civil szervezetek hajóinak maguknak kell biztonságos kikötőbe vinniük a kimentett embereket, nem adhatják át őket uniós járőrhajóknak. Gabriele Eminente, az MSF olaszországi igazgatója szerint hajóik sokszor így alig bírják a mentést. A Jugend Rettetnek azzal szemben vannak fenntartásai, hogy a segélyhajóknak a fedélzetükre kell venniük legalább egy olasz rendőrt vagy határőrt is. „Nem tűnhet úgy, hogy mi is részei vagyunk a konfliktusnak” – közölték. A Save The Children és a Migrant Offshore Aid Station nevű szervezet aláírta a magatartási kódexet. A Save The Children olaszországi vezetője leszögezte: az új szabályok nem akadályozzák a szervezet munkáját.

Marco Minniti olasz belügyminiszter tegnap törvényen kívülinek nevezte a kódexet elutasító NGO-kat, s közölte: a szervezetek döntésének következményei lesznek. A szabályokat az olasz kormány azért dolgozta ki, mert úgy véli, hogy a segélyszervezetek az embercsempészek tevékenységét segítik.

Roberta Pinotti olasz védelmi miniszter egyébként tegnap bejelentette, hogy több mint félezer olasz katona szolgál azon a két hadihajón, amely Líbia felségvizeire készül az embercsempészet megakadályozására, illetve a migrációs hullám megfékezésére. Támadás esetén a haditengerészeti egységek tüzet is nyithatnak – tette hozzá.

Annak ellenére, hogy Szlovákia továbbra is elutasítja a migránsok újraelosztását célzó uniós kvótákat, Robert Fico kormányfő hétfőn bejelentette, hogy hatvan migránst befogad különleges olaszországi és görögországi központokból – adta hírül a TASZSZ orosz hírügynökség. A politikus ezzel a kijelentésével azokra a médiában megjelent információkra reagált, amelyek szerint Szlovákia 60 „új” migráns befogadására tett ígéretet. A szlovák belügyminisztérium a távirati irodához eljuttatott közleményében azt írta: Szlovákia egy 2015-ben tett vállalását teljesíti.

Meghozta eredményét a migrációs hullám

Rekordott döntött tavaly Németországban az úgynevezett migrációs háttérrel rendelkező lakosság aránya: 2016-ban 22,5 százalék tartozott ebbe a kategóriába a szövetségi statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai szerint. A hivatal a tavaly végzett mikrocenzus, azaz „kis népszámlálás” eredményére hivatkozva közölte, hogy 2016-ban 18,6 millió migrációs hátterű ember élt a 82,6 milliós lakosságú Németországban, ami 8,5 százalékos emelkedést jelent 2015-höz képest. A migrációs hátterű lakosság túlnyomó része továbbra is Európából származik, de jelentősen nőtt a Közel-Keletről, valamint Afrikából érkezők száma. Habár a török beáramlás az utóbbi években veszített jelentőségéből, még mindig Törökország a leggyakoribb származási ország. Nagy különbség van az iskolázottság és a képzettség terén: a migrációs hátterű réteg körében az átlagosnál magasabb azoknak száma, akiknek nincs iskolai végzettségük vagy szakmai képzettségük. A migrációs hátterű lakosság nagyarányú növekedését egyébként a 2015–2016-os menekültválságra vezetik vissza.