„Nem szabad félni a konfliktusoktól”

Semmilyen autonómiát nem lehet kivívni konfliktusvállalás nélkül, a széthúzás pedig megengedhetetlen a határon túli magyar közösségekben – mondta Semjén Zsolt. Nem babazsúr, ami az elszakított területeken megy: mi a határon túli magyarság megmaradásában, az utódállamok viszont az asszimilációban érdekeltek – jellemezte az alapkonfliktust a miniszterelnök-helyettes a budapesti Magyarság Házában. Itt mutatták be a Századvég autonómia-számát, A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című kötetet és a Kisebbségi Szemle választási számát. Semjén kifejtette: fontos a tudomány, a közigazgatás és a politika szövetsége a külhoni magyarság érdekérvényesítésében.

A cél, hogy a nemzetközi porondon és az állam politikai színterein is képviseljük követeléseinket, valamint, hogy a helyi magyar politikai erőkön belül is egység legyen – mondta, hangsúlyozva: itt nem engedhető meg a széthúzás. A kisebbségi pártoknak ráadásul integrálniuk kell a legkülönbözőbb világnézetű helyi magyarokat, és saját ügyeik képviselete mellett a többség számára is kell, hogy üzenetük legyen. Semjén kiemelte: a magyar állam minden segítséget megad a határon túli közösségeknek mindehhez és a saját régiójukra szabott autonómiakoncepció kidolgozásához és elfogadásához is. A gondolathoz az utódállamok közvéleményét is szoktatni kell, és nem szabad félni a konfliktusoktól. A tudomány segítségével rámutathatunk: minden követelésünknek van jogi alapja és van rá precedens Európában. Ami másoknak, például a dél-tiroliaknak jár, az pedig nekünk is jár – fejtette ki.

Autonómia terén az elmúlt húsz évben soványak az eredményeink – tette hozzá Vízi Balázs, az MTA kutatója, aki szerint a siker az adott kisebbség konfliktusvállaló hajlandóságán és azon a képességén múlik, amely rászoríthatja a többségi állam kormányát a kompromisszumra.