Nem múlt el a veszély

A terrorista csoportok sokkal ritkábban érik el a céljukat, mint a békés mozgalmak – állapította meg egy december közepén, a The Conversation portálon közölt elemzés, amelyet John A. Tures, a georgiai Lagrange College politikai tudományokat oktató professzora és tanítványai készítettek.

A vizsgálat során 45 terrorista eszközöket használó és 45 békés mozgalmat vettek górcső alá, olyan párokat válogatva össze, amelyek egy időszakban és egy országban vagy régióban működtek.
A professzor és tanítványai arra jutottak, hogy a 45 terrorista csoportból csak hat érte el megfogalmazott céljait, ami azt jelenti, hogy 13,3 százalékuk volt sikeres. Ugyanez a terrorista eszközöket nem használó csoportoknál máshogy alakult: a 45-ből 26 ért célt, ami 57,8 százalékos eredmény.

Ahogy Robert Pape politikai szakértő Meghalni a győzelemért: Az öngyilkos terrorizmus straté­giai logikája című könyvében rámutat, a terrorszervezetek alkalmanként értek el korlátozott sikereket, de hosszabb távú stratégiai célokat nézve mindig kudarcot vallottak. Pape erre példaként a Hamasz terrorszervezetet hozza fel, amelyik egyértelműen ért el sikereket, de sem Izrael Államot nem tudta megszüntetni, sem Ciszjordánia zsidó telepeinek felszámolását nem érte el. A terroristák fenyegetéseik­kel rákényszeríthetik a modern nemzetállamokat kisebb engedményekre, mint mondjuk egy kisebb terület feladása, egy vezető lemondása vagy a tárgyalóasztalhoz való visszatérés, de ezek az államok katonailag és gazdaságilag többnyire túl erősek ahhoz, hogy terrorista módszerekkel térdre lehessen őket kényszeríteni – írta Pape.

Tures-ék kutatása arra is kitér, hogy még a sikeresnek gondolt terrorszervezetek esetében is legfeljebb felemás eredményről lehet beszélni, de az őket győztesként feltüntető narratíva az, ami fenntartja azt a legendát, hogy a terror célt érhet, és emiatt választják újra meg újra csoportok és egyének ezt az eszközt.
A kutatások alapján az kijelenthető, hogy a terrorista csoportok céljaik elérésében nem sikeresek, de, a másik oldalról nézve, félelmetes „eredményeket” tudnak felmutatni: 2016-ban világszerte 25 774-en, 2017-ben pedig 18 814-en haltak meg a terroristák akcióiban a The Institute for Economics and Peace 2018-as globális terrorizmus indexe szerint. 2016-ban csak Irakban majdnem tízezer embert öltek meg terrorszervezetek. Az általános tendencia csökkenést mutat, de még mindig magasak a számok.

Európa is a dzsihadista terrorizmus hullámának végét tapasztalta meg idén, amelynek kezdetét a 2015. november 13-i párizsi támadások indítottak el – írta a Foreign Affairs (FA) külpolitikai folyóirat egyik decemberi cikke. 2015-ben Európában 150 embert öltek meg muszlim terroristák, 2016-ban 135-en estek áldozatul merényletnek, tavaly pedig 62-re esett vissza a halottak száma. Ez a szám 2018-ban várhatóan húsznál nem lesz több. Az FA szerint ez a csökkenés nemcsak az Iszlám Állam felszámolásának tudható be, hanem az európai kormányok egyre következetesebb és határozottabb fellépésének is a terrorizmus elleni harcban és az állampolgáraik védelmében.

Ugyanakkor Jürgen Stock, az Interpol vezetője arra figyelmeztetett az idei strasbourgi terrortámadás után, hogy Európa egy második hullámmal kell hogy szembenézzen, amelyet Iszlám Állam 2.0-nak nevezett.
Stock szerint hamarosan szabadlábra kerülnek majd az Iszlám Állam kettő és öt év közötti börtönbüntetésekre ítélt korai támogatói, akik nem a Közel-Keletre fognak menni, mert a szervezetnek nincs már ott területe, hanem vagy Afrika felé veszik az irányt, vagy Európában maradnak támadásokat elkövetni. Stock arra is felhívta a figyelmet, hogy az Interpolnak negyvenötezer fős adatbázisa van azokról, akik vélhetően külföldi dzsihadisták lehetnek, és rajtuk kívül még az Iszlám Államhoz korábban csatlakozott visszatérők is gondot jelenthetnek.

Most, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Szíriából, új nagyhatalmi helyzet állhat elő, de a kurdok narratívájával ellentétben nem fenyeget az Iszlám Állam feltámadása, hiszen az orosz, iráni és török csapatok továbbra is a hadszíntéren maradnak. Az amerikai csapatok kivonulása a kurdok és a szíriai ellenzék vereségét siettetné, de a terrorista állam újabb reneszánsza nem várható, legalábbis nem Szíriában.

Bár Szíriában és Irakban jelentősen csökkent az Iszlám Állam aktivitása és ereje az utóbbi időben, más területeken új terrorista gócpontok alakultak ki – mutatott rá a korábban említett globális terrorizmus index. Észak-Afrikában a Maghreb és Száhel régiókban az elmúlt két évben emelkedésnek indult a terrorista akciók száma, főleg az Al-Kai­da helyi szervezeteinek aktivitása miatt. 2018 márciusában több mint kilencezer aktív tagja volt a térségbeli terrorszervezeteknek.

Komoly vita Európában, hogy mennyire használják a migrációs útvonalakat a visszatérő terroristák, míg a visegrádi országok, elsősorban Magyarország kormánya szerint jelentős mértékben, addig az Europol szerint egyelőre ez rendszerszintűen nem jellemző, de előfordultak már olyan terroristák, akik az illegális bevándorlók között próbáltak bejutni a kontinensre.

A kérdés természetesen mindenképp további vizsgálatot kíván, már csak azért is, mert az ENSZ menekültügyi és migrációs csomagjai az elmúlt időszakban kerültek elfogadásra a világszervezetben, és könnyen újabb ajtókat nyithatnak meg a visszatérők előtt.