Külföld

„Nem lehet, hogy egy egész országon csak úgy átmasírozzanak”

Méltányos tehermegosztást sürget a kancellár

Az ukrán elnökkel folytatott tárgyalásuk előtt a migrációs válságról egyeztetett Berlinben Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár, aki a sajtónak hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi tagország betartsa a menekültügyi előírásokat, amelyek a menedékkérők regisztrációjára, valamint elhelyezésük és egészségügyi ellátásuk minimális követelményeire vonatkoznak.

A regisztráció elmulasztását elsősorban Olaszország és Görögország esetében kifogásolják, ezekben az országokban Merkel menedékkérő-regisztrációs központok mielőbbi létrehozását sürgette. A kancellár szerint Európában „méltányos tehermegosztásra” s közös normákra van szükség az elutasított migránsok hazatoloncolását illetően. Merkel ismételten elítélte a heidenaui migrációs állomásnál tartott tüntetéseket, és különösen azok „agresszív hangulatát”.

Az osztrák külügyminiszter, Se­bas­tian Kurz Macedóniá­ban tárgyalt, s kilátásba helyezte a kétmilliós balkáni ország megsegítését a migrációs válság kezelésében. A macedóniai helyzet súlyosságát jelzi, hogy szerb híradások szerint vasárnapra virradóra hétezer illegális bevándorló érkezett onnan Dél-Szerbiába. A görög-macedón határ az „egyetlen olyan határ, amelyen keresztül egy európai uniós országból nem EU-tagországba jutnak a migránsok” – hívta fel a figyelmet Nikola Poposzki macedón külügyminiszter, aki az uniós országok támogatását kérte. Mindketten bírálták Görögország magatartását, Se­bas­tian Kurz úgy fogalmazott, nem lehet megengedni azt, hogy a migránsok egy országon csak úgy átmasírozzanak, a tárcavezető az unió külső határának védelmét sürgette. Kurz szerint Brüsszelnek jóval nagyobb figyelmet kell fordítania a migránsok nyugat-balkáni útvonalára. Poposzki közölte, országa nem engedi, hogy az illegális bevándorlók szervezetlenül, illetve ellenőrizetlenül lépjék át a határt.


Röviden
Moszkva segítő kezet nyújt Európának

- Oroszország kész együttműködni az európai országokkal a kontinenst elárasztó menekülthullám közös kezelésében - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy ifjúsági fórumon. „Bár szakemberek szerint a bevándorlóknak a világon Oroszország a második legvonzóbb ország, az a hullám, amely most elönti Európát, jelen pillanatban nincs hatással Oroszországra” - mondta. „Elegendő eszközünk van arra, hogy megakadályozzuk a hátrányos következményeket” - tette hozzá.

- Európa nem futamodhat meg a migrációs válság elől, mert a tét az Európai Unión belüli szabad mozgás - vélekedett Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök hétfőn Prágában a cseh nagykövetek éves értekezletén elmondott beszédében. Sobotkának meggyőződése, hogy elsősorban a migrációs válság okai kezelésének kellene az eddigieknél nagyobb figyelmet szentelni.

- „Ellentétben azzal, amit gyakran állítanak, a szíriaiak és az irakiak nem Európába jönnek, amikor az életüket féltik. A háború sújtotta térségből ugyanis előbb a szomszédos Jordániába, Libanonba és Törökországba jutnak el, ahol ugyan már nem fenyegeti őket a halál, de borzasztó életkörülmények között találják ott magukat” - mutatott rá a Der Standard című bécsi napilap. Ezek az országok nagyot teljesítettek a menekültek megsegítése terén, Európa - ahogy a nemzetközi szervezetek is - azonban cserben hagyta őket. Számos lehetőség lett volna a régióban a menekültek helyzetének javítására, de ezeket rendre elszalasztották.

- Egy esetleges Horvátországon keresztül érkező menekülthullám fogadására készül Szlovénia - közölte a szlovén belügyminisztérium a Delo című szlovén napilap szerint. A szárazföldi, balkáni útvonalon közlekedő menekültek a horvát határon keresztül fokozatosan érkezhetnek nagyobb számban Szlovéniába is - áll a minisztérium közleményében, amely a sajtó által feltett azon kérdésre próbál választ adni, hogy Szlovénia felkészült-e egy úgynevezett „másodlagos migrációs” nyomásra.