Külföld
Nem lefutott meccs a török népszavazás Erdogan jogköreiről
Sorsdöntő referendumot tartanak vasárnap
Népszavazást tartanak vasárnap Törökországban arról az alkotmánymódosításról, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) egy része által szorgalmazott változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrehozott miniszterelnöki tisztség. Két török közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint is körülbelül ötvenegy százalék támogatja az elnöki rendszer bevezetését. A kormányközeli Konda és az ellenzéki Köztársasági Néppárthoz (CHP) közel álló Gezici is személyesen kérdezte meg a választópolgárokat. Felméréseik szerint a januári húsz százalékhoz képest körülbelül kilenc százalékra csökkent a bizonytalanok aránya, és magas, kilencven százalék körüli részvétel várható.
„A modern világban példátlan” az Erdogan által bevezetni kívánt rendszer – idézte a Washington Post elemzése Henri Barkey-t, a Woodrow Wilson International Center for Scholars Közel-Kelet-programjának igazgatóját. Az új rendszer nemcsak jelentős hatalmat koncentrál egy ember kezében, hanem meg is hosszabbítja a maximális hivatali idejét – így Erdogan 2029-ig is elnök maradhat. A cikk szerint Erdogan régóta nem csinál titkot abból, hogy átalakítaná a török rendszert, támogatói szerint ugyanis Törökország „diszfunkcionális parlamenti politizálása” akadályozta a sikeres kormányzást, és elvezetett a katonai puccskísérleteket is kiváltó válságokhoz. Álláspontjuk szerint a tavaly júliusi puccskísérlet is igazolja, hogy még nagyobb szükség van egy erős elnökségre, amely ellen tud állni a nem választott tisztségviselők összeesküvéseinek.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter ismét megfenyegette az Európai Uniót, hogy Törökország felülvizsgálhatja vagy akár fel is függesztheti az illegális migránsok visszatoloncolásáról szóló uniós-török menekültügyi megállapodást, amennyiben az unió nem ad pozitív választ a vízumliberalizáció ügyében. „Az uniónak meg kell adnia vízummentességet, amelyet népünk megérdemel” – nyomatékosította. Huseyin Muftuoglu külügyi szóvivő pedig ez ENSZ-t vádolta meg a belügyeikbe való beavatkozással, amiért bírálták Ankarát oktatáspolitikájáért és a civil szervezetekkel való bánásmódért.